Szabó László Zoltán: Az USA külpolitikájában olyan új forgatókönyv látszik körvonalazódni, amely az ellene kritikusan fellépő államok vezetőit a világterrorizmussal valamilyen szinten összefonódva igyekszik láttatni. Ennek az új hozzáállásnak természetesen megvannak a buktatói is, hiszen egy Amerikát élesen kritizáló orosz elnököt, Vlagyimir Putyint azért nem ajánlatos a terroristákkal egy szinten említeni, de az utóbbitól eltekintve úgy tűnik, hogy a Bush-kormány képtelen bármilyen külső vagy belső kritika racionális értékelésére. Ebben az elnöknek kapóra jött a demokraták tehetetlensége, akik még arra is képtelenek, hogy az egyre népszerűtlenebbé váló iraki háborúból politikai tőkét kovácsoljanak. A pártból hiányzik egy karizmatikus vezető, aki képes lenne eggyé forrasztani a demokratákat, hogy arra kényszerítsék a kormányt, változtasson jelenlegi külpolitikáján.
Most a katasztrofális iraki kudarc ellenére a republikánusoknak komoly esélyük van a Fehér Ház megtartására is. Pedig az amerikai külpolitika talán egyetlen pozitívuma az, hogy – egyelőre – elállt egy iráni katonai invázió szándékától, de ez nem jelenti azt, hogy bármikor ne csapnának le a Perzsa-öböl legnagyobb országára a világterrorizmus vagy a világot fenyegető nukleáris veszély ürügyén. Csak remélni lehet, hogy a jelenlegi kormány még megőrzött valamit abból a politikai pragmatizmusból, amely az USA elnökei többségének követendő példa volt.
(Magyar Nemzet, 2007. június 13.)
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
