Kiss Pál, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának vezetője az átadáson elmondta: jelenleg 13, a szegedihez hasonló nagyprojekt létezik az országban, összesen 80 milliárd forint értékben. A 2007 és 2013 közötti időszakban 190 milliárd forint értékben építenek majd ilyen nagy hulladéklerakókat.
Botka László, Szeged polgármestere közölte: a fejlesztés 65 százalékát az Európai Unió, 25 százalékát a központi költségvetés, a fennmaradó 10 százalékot Szeged és a konzorciumhoz csatlakozott települések finanszírozták. A 33 települést és csaknem 259 ezer lakost érintő beruházás 2004 májusában kezdődött. Először utakat, térburkolatokat, talajvízfigyelő kutakat létesítettek, majd a hulladék kezelésére alkalmas épületeket és berendezéseket, komposztáló-, szennyvíztisztító- és gázhasznosító üzemet építettek.
Hangsúlyozta: az előzetes számítások szerint a lerakó az új beruházásoknak köszönhetően még 40 évig képes ellátni feladatát. A program nem áll le, idén őszig megépülnek a még hiányzó szelektív hulladékgyűjtő szigetek, és várhatóan jövő év tavasszal elkezdik a felszámolt, régi hulladéklerakók rekultivációját is.
Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója elmondta, hogy a hulladéklerakó mellett létrehoztak egy évi 30 ezer tonna komposzt előállítására alkalmas komposztálót; az itt keletkezett anyag kiválóan alkalmas talajjavításra, szántóföldi felhasználásra, különösen a Szegeden és környékén előforduló rossz minőségű, futóhomokos földeken. A projekt része egy napi 120 köbméter kapacitású szennyvíztisztító is. A vizek tisztítása úgynevezett élőgépek segítségével történik, eleveniszap és speciális növénykultúrák biztosítják a szennyvíz tisztítását.
A beruházás része egy biogázüzem is, amelyben a megépített gázkutak és az azokat összekötő gyűjtőhálózat segítségével a megtermelt évi 1 millió 500 ezer köbméter metángázt a gázmotorral hajtott 110 kilowattos generátor segítségével hasznosítják. A megtermelt elektromos áram a hulladéklerakó telep villamosenergia-igényének egyötödét fedezi.
A térségben évi 61 ezer tonna építési és bontási hulladék képződik. A lerakó terhelésének és élettartamának növelése érdekében kialakítottak egy építési- és bontásihulladék-feldolgozó üzemet. Az óránként 40–90 tonna kapacitású törő- és frakcionáló-osztályozó berendezéssel elérhető, hogy az eddig lerakásra került értéktelen hulladék értékesíthető, újrahasznosítható legyen.
A Sándorfalvi úti hulladéklerakót, ahová évente 250–300 ezer köbméter hulladék kerül, 1984-ben létesítették. Az évek során kiderült, hogy fejlesztés nélkül a telep nem képes megfelelő módon tárolni az ide érkező szemetet, ezért a szegedi önkormányzat 32 másik településsel és a Környezetvédelmi Minisztériummal közösen 1999-ben európai uniós támogatásra pályázott, sikeresen.
(MTI)
Sokkoló élményéről számolt be Kapu Tibor édesapja
