Handelsblatt (handelblatt.com)
A német gazdasági napilap Lengyelország szavazati jogot követel a világháborúban elesetteknek című cikkében ismerteti az uniós csúcstalálkozó kapcsán az utolsó nyomásgyakorlási kísérleteket. Lengyelországnak nem szabad lényegesen kevesebb szavazatot kapnia az unióban, mint a nagy lélekszámú államoknak, mint Németországnak – nyilatkozta Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjújában. Magyarázatként hozzáfűzte: ha Lengyelországnak nem kellett volna az 1939–1945 közötti időszakot végigcsinálnia, akkor ma egy 66 milliós ország lenne.
Gyurcsány Ferenc határozottan óvta a lengyel kormányt attól, hogy blokkolja az uniós alkotmányreformot. „Kaczynskinak tudnia kell, hogy nem csak egy absztrakt Európának okoz károkat, ha kitart az eredeti, a szavazatok újraosztására vonatkozó követelése mellett” – nyilatkozta Gyurcsány a Handelsblattnak. „Közvetlen károkat okoz olyan országoknak, mint Magyarország, Franciaország és Dánia”.
Utalva a lengyeleknek adott eddigi uniós pénzügyi támogatásra, Gyurcsány úgy fogalmazott: „A lengyelek által gyakran követelt szolidaritás nem egyirányú utca.” Lengyelországnak is szolidárisnak kell lennie más államokkal. Gyurcsány határozottan visszautasította a háborús halottakra történő lengyel hivatkozást. Lengyelországnak feltétlenül kerülnie kell annak látszatát, hogy követelései egy történelmi kárpótlást jelentenének. Egyáltalán nem erről van szó – nyilatkozta a budapesti kormányfő. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő óvott Európa megosztásától, amennyiben elmarad a reform ügyében a megállapodás. „Lengyelország az EU-n belül egyedül áll az álláspontjával” – nyilatkozta.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilap vezércikkében – Bertold Kohler A kudarc bátorsága című cikkében – a brüsszeli csúcstalálkozó fenyegető eredménytelenségével foglalkozik. A szerző szerint most bosszulja meg magát, hogy a régi EU-tagoknak nem sikerült még a szervezet keleti kibővítése előtt megreformálni az uniós struktúrákat. Hiszen a keleti bővítéssel nem csak a tagállamok száma növekedett, hanem egészen új szemléletmóddal, mentalitással és politikai kultúrával gazdagodott az unió. Kezdettől fogva világos volt, hogy az újak, akik éppen most vetették le a szovjet igát, a visszanyert szuverenitásukat nem kívánják azonnal Brüsszelben leadni. Ezért a britek, akik kezdettől fogva az európai szuperállam ellen küzdenek, a lengyelekben és csehekben megbízható szövetségesekre találtak.
De azok a szavak, melyeket a legutóbbi időben Varsóból hallhattunk, arra utalnak: cselekedeteiknek van még egy indoka. Az EU a jelenlegi lengyel kormány számára nem csak egy kiadós szubvenciós forrás, hanem a problematikusnak tekintett Németország hatalmát korlátozó eszköz. Ez áll a harcias lengyel uniós politika középpontjában, ezért hozta szóba Jaroslaw Kaczynski a második világháborús emberveszteségeket. El kívánják lehetetleníteni a kancellárt, hogy eredményesen fejezze be az uniós elnökséget? Ebben az esetben a nizzai szerződés maradna érvényben. S hogy mi marad az EU-ból, az bizonytalan. Ez azonban láthatóan nem érdekli a Kaczynski testvéreket. Ha így áll, akkor másoknak is elég bátraknak kell lenniük, hogy bevallják a kudarcot. Egy további, a konfliktusokat csak felületesen kezelő brüsszeli látszatkompromisszum az EU és lakosságának körében károsabb lenne, mint annak nyilvános bevallása, hogy még mi lehetséges az unióban és mi nem.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap A Baloldali Párt eljárást kezdeményezett az alkotmánybíróságnál a szövetségi kormány ellen című cikkében ismerteti az új pártalakulat kezdeményezését. Az új Baloldali Párt egyes tagjait, s három tartományban az egész szervezetet megfigyeli a belső elhárítás szerepét is betöltő alkotmányvédelmi hivatal. Ezt nem kívánja tovább eltűrni, ezért a Baloldali Párt Bundestag-frakciója és Bodo Ramelow helyettes frakcióvezető az alkotmánybírósághoz fordult. Ezt nyilatkozta Gregor Gysi frakcióvezető csütörtöki sajtótájékoztatóján. „A szövetségi kormány alkotmányellenesen cselekszik” – fogalmazott Gysi. 2006 decemberében egy interpellációban értesült a Baloldali Párt frakciója arról, hogy a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal aktát vezet róluk. Az már korábban is ismert volt, hogy a párt egyes képviselői szélsőbaloldali tevékenység miatt megfigyelés alatt állnak.
Gregor Gysi ebben az eljárásban az alaptörvény 38. paragrafusának megsértését látja, mely biztosítja a képviselők szabad mandátumát. Erről azonban – érvelt a baloldali politikus és jogász – nem lehet beszélni, ha a képviselőnek attól kell tartania, hogy az alkotmányvédelem megfigyeli. Az alkotmányvédelmi hivatal 2006-os jelentésében megállapította, hogy a Baloldali Párt akkori programja, valamint „vezető funkcionáriusainak nyilatkozatai” továbbra is a törvény értelmében támpontokkal szolgálnak a szélsőbaloldali tevékenység miatti megfigyelésükhöz. A párt egyes képviselői és szervezetei továbbra is együttműködnek erőszakos szélsőbaloldali akciószövetségekkel, áll a jelentésben. A G8-as csúcstalálkozót kísérő szélsőséges kilengéseket követően Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi belügyminiszter bejelentette: határozottabban kíván fellépni a szélsőbaloldal ellen.
origo.hu
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról
