A munkanélküliségtől félve betegen is robotolunk

A idei első negyedévben 15 százalékkal csökkent a betegszabadság, tíz százalékkal a táppénzes napok száma. A csökkenés oka: egyre többen féltik állásukat, így betegség esetén inkább arra kérik orvosaikat, hogy a tüneteket gyorsan csillapító szert írjon fel számukra.

Az egészségügyi tárca az „orvos-beteg találkozások„ számának csökkenését részben a vizitdíj bevezetésének tulajdonítja, az egészségbiztosító szakemberei viszont leginkább az enyhe télnek – írja a Népszabadság. Leggyakrabban ugyanis a megfázás, illetve az influenza vonja ki a dolgozókat a munkából. A statisztikák szerint táppénzre ugyanakkor évről évre egyre kevesebben mennek, a mérséklődés már a 2005-ös, illetve a 2006-os adatokból is látható volt. A többéves trendet pedig nem magyarázza sem az enyhe tél, sem a vizitdíj bevezetése. A lap szerint a változás egyik oka a folyamatosan szigorodó ellenőrzés. Dávid Ferenc szerint a kevesebb betegszabadság további, egyre meghatározóbb oka az állásféltés, vagyis sokan betegen is eljárnak munkába. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára véleményét megerősítik a háziorvosok tapasztalatai is.

Mind több beteg fordul orvosához azzal a kéréssel, hogy minél erősebb, a tüneteket gyorsan csillapító szert írjon fel számára, mert nem maradhat ki a munkából. A szigorításoknak köszönhetően évről évre csökkent a táppénzkassza évi százmilliárd forint körüli kiadása. Az idén júniusig az éves keretnek nem egészen 23 százalékát fizette ki táppénzre az OEP: a tavalyi 25,3 milliárd helyett 22,5 milliárd forintot.

(Népszabadság)