A város első embere közölte: megvizsgálják, érdemes-e az Alkotmánybírósághoz fordulni az ügyben, erről döntött a közgyűlés csütörtök esti ülésén.
Az önkormányzat 952 millió forintos elvonással számolt, jövedelemkülönbség mérséklés címén. Ezt az úgynevezett lefölözést a területi egyenlőtlenségek tompítására vezette be az állam az évtized elején. Az értéket annak alapján számolták ki, hogy tavaly novemberben az ez évi győri iparűzési adóalapot 572,6 milliárd forintra becsülték. Kiderült azonban, hogy a május végéig benyújtott adóbevallások alapján az előző adóévhez képest az iparűzési adóalap mintegy 100 milliárd forinttal növekedett. Ennek nyomán a lefölözés várható mértéke 2 milliárd 50 millió forintot tesz ki a költségvetési törvényben meghatározott szabályok értelmében.
Borkai Zsolt a sajtótájékoztatón közölte: be nem folyt adókból, a költségvetés főösszegéből fizeti a város az adólefölözést, az iparűzési adóalap ugyanis azoknál a cégeknél emelkedett, amelyek adókedvezményben részesülnek, s nem fizetnek az önkormányzatnak adót.
A politikus kitért arra, ha nem tudnak eredményes lépéseket tenni az elvonás mértékének mérséklésére, akkor teljesen újra kell gondolniuk a költségvetést, bizonyos tételeket be kell fagyasztani, hiszen a költségvetés számol azzal az 1,1 milliárd forinttal, amely többlet-lefölözésként jelentkezik. Ezt az összeget egyébként a normatív támogatásból vonják le szeptember végéig. Ez azt jelenti, hogy az elvonás összege a városhoz meg sem érkezik – mondta a polgármester.
(MTI)
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
