Bihari Mihály: a népszavazás kötelezi a parlamentet

A mindennapi életben is értékekhez mérjük az emberek viselkedését, az igazmondást, a megbízhatóságot például szembeállítjuk a hazugsággal – így nyilatkozott az állami kitüntetések kapcsán hozott határozatukról Bihari Mihály. Az Alkotmánybíróság elnöke a lapunknak adott interjújában közölte: kedden kihirdetett döntésük nem bővítette az államfő jogkörét. Szerinte tévedés azt feltételezni, hogy megbomlott a közvetlen és a képviseleti demokrácia összhangja. A tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyét augusztus végén ismét tárgyalja a bírói testület.

Kedden hozták meg határozatukat az állami kitüntetések adományozásáról, s a köztársasági elnök szerdán már elutasította a miniszterelnök javaslatát Horn Gyula kitüntetése ügyében. Számítottak rá, hogy ilyen gyorsan érvényesülni fog a döntésük?
– A folyamat korábban kezdődött. Mádl Ferenc köztársasági elnök öt évvel ezelőtt már visszautasította az akkor hetvenéves Horn Gyula kitüntetését. Majd egy évvel ezelőtt Sólyom László három esetben is kifejezésre juttatta egyetértésének hiányát a miniszterelnök javaslatával szemben, s az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Az államfő a mi határozatunk meghozatala előtt aggályokat fogalmazott meg a volt miniszterelnök javasolt kitüntetése kapcsán. Az eseményeket tehát nem a mi döntésünk indította el.

– Nem sokkal az AB határozata előtt a miniszterelnök azt nyilatkozta: szerinte az államfőnek nincs mozgástere, nem tagadhatja meg az ő előterjesztésének aláírását. Mi a véleménye erről?
– A bírói testület tudomásul veszi, ha valakinek a szakmában vagy a politikában eltérő a véleménye, de ez nem változtat azon, hogy a mi döntésünk mindenkire kötelező, ugyanúgy, mint az alkotmány szövege. Nekünk egyébként a konkrét ügytől függetlenül kellett a kérdést megválaszolnunk. Feladatunk az alkotmány általános érvényű értelmezése volt.

Kulcsár Anna

(Részletek a Magyar Nemzet 2007. július 7.-i számában)