Szalay Ferenc (Fidesz) elöljáróban emlékeztetett, hogy a kistérségi társulások előzetesen véleményezték a támogatások elnyerésére benyújtott pályázatokat és rangsorolták azokat. A szolnoki kistérség 17 településének vezetője négyszer ült le azért, hogy komoly és heves viták után konszenzus szülessen a megvalósítandó fejlesztések kérdésében – tette hozzá.
Mint mondta, ezek után joggal várták volna el, hogy a régiós testület a pályázatok elbírálásánál figyelembe vegye ezt a fontossági rangsort, de „döbbenetes volt szembesülni azzal, hogy a tanács teljesen más irányt vett„.
Tájékoztatása szerint véleményük figyelmen hagyásán túl a kistérség a lakosságarányosan kiszámított összeghez képest 32,9 millió forinttal „rövidült meg”, így például a céljellegű decentralizált alapból 18,8 millió, míg a területi kiegyenlítést szolgáló alapból 12,5 millió forinttal kapott kevesebbet.
Balogh Zoltán Besenyszög független polgármestere azt jegyezte meg, hogy miután a „kompromisszumos megállapodás hamvába hullott„, sok elöljáró fejében fordul majd meg, ezek után nincs értelme a kistérségnek.
Hatvani Lajos Vezseny függetlenként megválasztott első embere annak a véleményének adott hangot, hogy a döntésben nem az a fájó, hogy 30-40 millió forinttal kevesebb jutott a kistérségnek, hanem az, hogy a települések között „most sarjadzó bizalmi politikát (...) szétrombolja”.
Rákóczifalva független polgármestere, Tóth Lajos az írországi gyakorlatot hozta fel követendő példaként, ahol a helyileg kialakított projektekre szinte automatikus megkapják a pénzt.
Az ügyhöz tartozik még, hogy a megyében megjelenő Új Néplap című napilap kérdésére több kistérségi vezető úgy nyilatkozott: sajnálatosnak tartják, hogy a régiós testület előtt nem számított az álláspontjuk és ezzel a döntéseknél sérült a szakmaiság.
(MTI)
autós hír
Nem talált legyőzőre a magyar önvezető kisautó ezen a rangos versenyen
