Economist: Magyarország „baleseti jelölt”, de szerencsés

Az EU tíz kelet-európai gazdasága olyan „feltuningolt régi járgányhoz" hasonlít, amelyeket magabiztosan, de szakértőinek nem nevezhető módon vezetnek, most éppen sima úton és szép időben, ám ha az út csúszóssá válik, a rossz fékek és a rossz gumik miatt „elrettentő valószínűséggé válik a baleset, sőt a tömegkarambol is", áll a The Economist pénteki elemzésében. A lap szerint éppen hazánk az egyik „baleseti jelölt”.

A londoni gazdasági hetilap szerint a külvilágot leginkább Lettország aggasztja, amelynek folyómérleg-hiánya tavaly elérte a GDP-érték 21 százalékát, és az idei év eddigi szakaszában még ezt is átlépte. A jórészt külföldi bankok által finanszírozott fogyasztás és lakossági eladósodás az egekbe szökik, a bérek éves összevetésben harmadával nőnek, az infláció 8 százalék felett jár.

Valószínűtlen ugyanakkor, hogy egy esetleges balti összeomlás befolyásolná a más térségbeli gazdaságokról alkotott külső véleményt. A járvány legvalószínűbb terjedési útvonala a szomszédos Észtországba vezetne, amely szintén a túlfűtöttség jeleit mutatja, bár az itteni, „valamivel felelősebb„ kormány enyhe költségvetési többletet tud felmutatni, áll a The Economist pénteki elemzésében.

Észtország elsőrendű, stabil kilátású szuverén adósosztályzatát éppen pénteken erősítette meg a Fitch Ratings, az erős növekedésre, az igen alacsony államadósság-rátára és a nyugat-európai konvergenciára hivatkozva. A legnagyobb európai hitelminősítő megjegyezte ugyanakkor, hogy az észt magánszektorba kihelyezett bankhitelek értéke 2005-ben és 2006-ban is 60 százalékkal nőtt, a folyómérleg-hiány tavaly elérte a GDP-érték 15,7 százalékát, és az árstabilitás gyengülése miatt legalább 2012-ig csúszik Észtország euróövezeti csatlakozása.

A The Economist pénteki elemzése szerint Lettország mellett a másik „baleseti jelölt” hosszú ideje Magyarország, amely tavaly 10 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt ismert be. Mindazonáltal az adóemelésekkel kombinált „mérsékelt„ kiadási lefaragások csökkentették a hiányt, az export és az ipari termelés emelkedik, és a jegybank hozzákezdett a kamatcsökkentéshez. Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport térségi elemzője úgy fogalmazott a londoni folyóirat idézete szerint, hogy „Magyarországnak piszok szerencséje van”.

Ezt egyébként nemrégiben Londonban megjelent nyilatkozatában Simor András, az MNB elnöke is elismerte. Simor május végén a Financial Timesnak azt mondta: Magyarországnak szerencséje volt tavaly, hogy nem következett be pénzügyi válság. Hozzátette: ha az ország tavaly ilyenkor nem tagja az EU-nak, és a piacok általánosságban „csak egy kicsit is kevésbé barátian álltak volna hozzá a kockázathoz„, a helyzet ”sokkal-sokkal súlyosabban„ is alakulhatott volna. Az MNB-elnök szerint azóta azonban „hatalmas” költségvetési kiigazítás történt a veszély elkerülése végett.

The Economist pénteki elemzése szerint a szerkezeti reformok folyamata a térségben „sajnálatos módon jórészt leállt„. Az adóbevételek gyors növekedése és a gyenge politikai vezetés kevésbé ösztönöz a közfinanszírozás kézben tartására, és különösen Lengyelországban és Romániában aggasztóan erős a készség politikai okokból tett, drága költekezési ígéretekre. A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a választók nem is nagyon szeretik a reformokat; a reformkormányok rendszerint megbuknak a következő választásokon.

A The Economist szerint Magyarország „pénzügyi trükközéseiből” más országok azt a tanulságot vonták le, hogy lehetséges „őrült módjára költekezni„ egy választás megnyerése érdekében, és csak utána kijózanodni.

(MTI-Eco)