Éghajlat: nyáron 4-5, tavasszal 3-3,5 fokkal melegebb lesz

Már olvasható a Nemzeti Éghajlatváltozási Startégia (NÉS) munkaanyaga és a hozzá kapcsolódó háttértanulmányok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján – közölte a tárca az MTI-vel. A tanulmány szerint Magyarországon a XXI. század végéig minden évszakra egyértelmű melegedés várható: nyáron 4-5, tavasszal pedig 3-3,5 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet.

A 2008-2025-ös időszakra készülő stratégia célja egyrészt az éghajlatváltozást kiváltó tényezők, és így a kedvezőtlen hatások csökkentése, másrészt felkészülés konkrét eszközök, intézkedések segítségével a várható kedvezőtlen hatásokra.

A 2007 végéig megszülető stratégia alapján kétéves periódusokra lebontott éghajlatváltozási programok készülnek majd. A stratégiában meghatározandó klímavédelmi célokat más szakpolitikákban így például az energetikában, a közlekedésben és a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell – közölte a tárca.

A tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon – jelentős kibocsátás-csökkentés nélkül – a XXI. század végéig minden évszakra egyértelmű melegedés várható: nyáron 4-5, tavasszal pedig 3-3,5 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. A nyári hónapokban a csapadék csökkenése, míg télen annak növekedése várható. A csapadékváltozás akár 30-35 százalékos is lehet. Az előrejelzések szerint a jelentős, nagy csapadékkal járó jelenségek száma is nőni fog.

Az anyag azt is elemzi, mi történik, ha az uniós célok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal, illetve 30 százalékkal csökkentik 2020-ra. A szerzők megállapítása szerint ki kell zárni a hazai fosszilis alapú áram- és hőtermelés nagymértékű bővítését, hogy haladéktalanul ösztönözni kell az egyéb infrastrukturális eredetű kibocsátások csökkentését környezetkímélő közlekedéssel, épületenergetikai fejlesztésekkel. Az összes szektorban javítani kell az energiahatékonyságot, és növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. A tanulmány felveti a nukleáris energia alkalmazásának vagy mellőzésének kérdését is.

A munkaanyag elemzi a megújuló energiaforrások, a biomassza, a geotermikus energia, a szél-, víz- és napenergia, valamint a szivattyús-tározós erőmű alkalmazásának lehetőségeit és korlátait. Vizsgálja továbbá azt is, hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz az emberi egészség, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a természetes élővilág.

A közlemény szerint a stratégiai feladatok modellezésére a felmelegedésnek leginkább kitett Duna-Tisza közi Homokhátságon az ősszel a tárca mintaprojektekbe kezd.

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter június végén civil szervezetekkel vitatta meg az éghajlatváltozással kapcsolatos legsürgetőbb hazai teendőket. A miniszter kezdeményezésére összehívott találkozón az Energia Klub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF, a Független Ökológiai Központ (FÖK), a Greenpeace, a Védegylet és Környezeti Tanácsadók Hálózata (KÖT Háló) képviselői vettek részt.
(MTI)