A jelentősebb élelmiszer-ipari ágazatok áremelésre készülnek a következő hetekben. A malmok már két héten belül 10-15 forinttal többet kérnének a liszt kilójáért, bár van olyan őrlőüzem, amelyik szerint 30 forintos árnövekedésre volna szükség. A fő ok a szokásosnál jóval kevesebb idei búzatermés, ami a tavalyi 4,5 tonnás átlag helyett csupán 3,5-3,6 tonna lesz hektáronként. A kenyérnekvaló ára a csillagokban jár – tonnánként
45-50 ezer forint között mozog – a budapesti értéktőzsde áruszekciójában. Ez legalább 20-25 ezer forinttal többet jelent a tavalyi búzaárakhoz képest, nem csoda hát, hogy a drága kalászos szabályos árlavinát indít el a hazai élelmiszeriparban. A kukoricánál is napról napra kedvezőtlenebb a helyzet: a tengeri tonnájáért már a közeli lejáratokra 48-50 ezer forintot kínálnak a börzén, a meteorológusok szerint előttünk álló száraz hetek pedig tovább rontják a szemes takarmánynál is az idei terméskilátásokat.
A többe kerülő lisztből drágább kenyér lesz – legalábbis a pékek szándékai szerint. A sütőiparban 10 százalékos áremelésről beszélnek s arról, hogy a fehér kenyér kilója 240-250 forintba kerülhet majd. A soha nem látott gabonaárak hamarosan az állattartók takarmányköltségeiben is jelentkeznek. Ezért a húsipar is nehéz ártárgyalásokra készül: a feldolgozók legalább
10-12 százalékot emelnének, a baromfisok pedig legutóbb azt jelentették be, hogy 6-8 százalékkal többet szeretnének kapni termékeikért. A költségek drámai megugrását a tehenészetek sem ússzák meg: dacára a változatlanul érkező olcsó importnak, nyár végére a feldolgozók szerint 180-200 forintot is fizethetünk egy liter tartós dobozos tejért. A bajba került iparágak sorába legutóbb a konzervcégek iratkoztak fel. A fagykár által megtizedelt, s emiatt 40-50 százalékkal többért felvásárolt zöldségek, gyümölcsök miatt kér kormányzati beavatkozást az ágazat, ellenkező esetben az érdekvédelem szerint két cég híján az összes hazai konzervgyár tönkremehet.
A szakemberek szerint az élelmiszeriparnak minden eddiginél nagyobb lehetősége van az áremelési szándékok érvényesítésére, de hogy milyen mértékben, azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Szabó Márton, a Kopint– Tárki elemzője például a Napi Gazdaság hasábjain úgy vélte: mivel mezőgazdasági alapanyagokból jelenleg hiány mutatkozik a világpiacon, a kereskedelmi láncok nem tudják az olcsóbb importtal sarokba szorítani a hazai feldolgozókat, ezért a drágítási törekvések úgy mennek majd át a láncok képviselőin, mint a kés a vajban. Azért nem lesz ez ennyire sima ügy – hivatkozott lapunknak az eddigi ártárgyalások gyakorlatára Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. tanácsadási üzletágának igazgatója is úgy látja, az üzletek polcain jelentkező áremelés korántsem lesz majd olyan mértékű, mint amenynyivel a feldolgozók költségei nőnek ezekben a hónapokban. A végeredmény: tőkekoncentráció, csődhullám indul el, s nem csak a konzerviparban. A szakember szerint e szempontból különösen a húsipar veszélyeztetett, a zömében nagy cégekre épülő tejipar átvészelheti a jelenlegi helyzetet.
Bár kérdés, hogy a gabonafélék által elindított drágulás mennyire tekinthető jelenlegi helyzetnek. Nemzetközi elemzések szerint még csak a folyamat elején vagyunk, s a világpiacon drámai lesz az élelmiszerek drágulása. A Világgazdaság tegnap közölte az OECD jelentését, mely tíz év alatt ötvenszázalékos áremelkedést jelez. A fejlett ipari államokat tömörítő szervezet három okra vezeti vissza előrejelzését: a gabonafaló bioüzemanyag-biznisz gyors felfutására, az indiai, kínai élelmiszerkereslet megugrására és a globális felmelegedés hatásaira. Fórián Zoltán szerint nem eszik ilyen forrón a kását: két-három év múlva a bioüzemanyagok gyártói leállnak a gabonáról, mert olyan, új generációs alapanyagok lépnek a piacra, mint például a kínai nád. A másik két ok viszont hosszabb távon hat, ezért a magyar vásárlók is jobban teszik, ha – a mindenkori hazai terméstől függetlenül – lelkiekben felkészülnek a lassan araszoló, de évekig tartó élelmiszer-drágulásra.
Nánási Tamás
origo.hu
Te is más vagy, te sem vagy más?
