Elemzők szerint a cégfelvásárlási láz motorja a globális pénzbőség. A vállalategyesülések jó részének költségeit 70–90 százalékban meghitelezik a bizonytalan tulajdonosú, zártkörű magán-tőketársaságok és spekulatív alapok. A hitelek kiugróan magas aránya a fúzióknál jelentős kockázatot jelent, hiszen kevés a valódi tőke a terjeszkedések mögött, és a folyamat olyan luftballonná válhat, ami bármikor kipukkadhat.
A fúziós rekordok táptalaja a globális liberalizáció – mondta lapunknak Bogár László közgazdász. A professzor szerint az eleve egyenlőtlen világban az előnyösebb pozícióból induló vállalatokból hihetetlen gyorsasággal alakulnak még nagyobb erővel rendelkező óriáscégek, amelyek összességében a tőkekoncentrációt fokozzák. Az egyesülések többségét nem igazi egyezkedés előzi meg, hanem a gyengébb partner alkalmazkodik az erősebbhez, ezért a fúziók többsége ellenséges felvásárlásnak minősíthető.
– Gigantikus gazdasági birodalmak keletkeznek, s a folyamatot az Európai Bizottság és az USA is csak szerény eredményekkel tudja kontroll alatt tartani – fejtette ki Bogár.
Szabó Anna
(Részletek a Magyar Nemzet július 14-i számában)
Kiderült, kiengedik-e a fegyházból Portik kivégzőemberét
