Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos G. és G. összhangban című cikkében azt állítja, Gusenbauer és Gyurcsány jóval több kárt okoz az ÖMV-nak és a Molnak, mint amennyi hasznot hajtanak a cégeknek. Sok éven keresztül az osztrákok és a magyarok a „K. und K.“ rendszeren viccelődtek: A rövidítés „Kádárt és Kreiskyt“ jelentette és egy olyan egyetértést jelzett, ami az eltérő rendszerekben működő politikusok között példátlan volt. Most helyette ott a „G. und G.“ – Gusenbauer és Gyurcsány.
Kettejük között kínos összhang honol: a bécsi és budapesti kormányfő a tőzsdén jegyzett vállalatok felvásárlási kísérleteire teljesen egyformán reagál. Gusenbauer óvott a Böhler-Uddeholm – (fémipari cég – a szerk.) kiárusításától, Gyurcsány igen hasonló sikolyaira emlékezhetünk, amelyekkel az ÖMV Mol részvényvásárlásait kommentálta. Mindkét ország csak örülhet annak, hogy a pénzügyek másként működnek, mint a politikusok azt kívánják. Jelen esetben a Mol kihasználja mindkét lehetőséget, egyrészt saját részvényei visszavásárlásával kívánják elhárítani a „támadást” – de egyúttal a felek készek a további tárgyalásokra.
Miközben az ÖMV kitart a „strukturált tárgyalások” ötlete mellett, vannak olyan társtulajdonosai a Molnak, akik a „helyzet alapos tanulmányozását” ajánlják. Mark Mobius, a Templeton vagyonkezelő ügyvezetője nem csak a részvényesek számára tartaná előnyösnek a két cég összeolvadását, hanem az hasznos lenne az ágazat óriásának felvásárlási kísérlete ellen is. Mobius még megjegyzett valamit: Az ÖMV és Mol fúziójával a lengyel konkurencia, PKN Orlen „óvatosan fogalmazva is, igen sebezhető pozícióba kerülne”. Ami az osztrákokat és a magyarokat nem kell, hogy kimondottan kellemetlenül érintse.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Peter Carstens Vizsgálóbiztos ellenőrzi a CIA-repüléseket című cikkében kommentálja a Bundestag döntését. A Bundestag hírszerzési vizsgálóbizottsága felállított egy különleges hatáskörrel felruházott nyomozót, akinek feladata a new yorki és washingtoni merényleteket követő titkosszolgálati együttműködés feltárása. Az illető a bizottság megbízásából betekinthet egyes aktákba és tanúkat hallgathat meg a CIA emberrablásairól és titkos légi fogolyszállítmányairól.
A vizsgálóbizottsági törvény alapján megbízottnak, Joachim Jacobot, a korábbi adatvédelmi biztost állították. A jogász 1993 és 2003 között töltötte be ezt a pozíciót, előtte a belügyminisztériumban dolgozott. A merényleteket követően Jacob, aki politikai szimpátiái alapján az FDP-hez sorolnak, az akkori vörös-zöld koalíció terror ellenes törvényeit túlzottnak találta. Kinevezését, Volker Kauder (CDU) a bizottság elnökének tájékoztatása szerint minden a Bundestagban képviselt párt támogatja. A CIA repülésekkel hosszabb ideje foglalkozik a politika és az igazságszolgáltatás. Többek között a müncheni államügyészség nemzetközi elfogatóparanccsal kerestet több állítólagos CIA alkalmazottat. Őket azzal vádolják, hogy részt vettek a német állampolgárságú Khaled al Masri elrablásában. Masrit 2003 végén Macedóniában vették őrizetbe, később Afganisztánba vitték, ahol 2004. májusáig fogságban tartották.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Gerhard Gnauck „A németek hangosabbak, mint a lengyelek” címmel készített interjút Jaroslaw Kaczynskivel.
A lengyel miniszterelnök szerint, ha a zsidók példálózhatnak az őket ért holokauszttal, akkor Lengyelországnak is joga van a történelmi példákhoz.
Kaczynski arra a korábbi kijelentésére utalt, amelyet az Európai Uniós szavazatok elosztása kapcsán hangoztatott miszerint, a második világháborús német agresszió nélkül ma Lengyelország sokkal népesebb volna. A varsói kormány feje hozzátette: nagyon zavaró, ha valaki megpróbálja összehasonlítani Németország és Lengyelország világháborús szenvedését.
A lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, a brüsszeli megállapodás újratárgyalásának szándékával az uniós csúcstalálkozó központi kérdéséhez kíván Varsó visszatérni. Ahhoz a problémához, amit Angela Merkellel megbeszélt, nevezetesen 2017-től az úgynevezett kettős többség – a tagállamok és lakosság többségét is meg kell szerezni egy döntéshez (a szerk.) – lesz érvényben. Ezzel egy időben az úgynevezett. Ioannina-záradék a kisebbségnek megadja a jogot, hogy a számára kellemetlen ügyekben két évvel elhalasztassa a döntéseket. A polgári jogban, folytatja Kaczynski, érvényesek a szóban megkötött szerződések is. Amúgy Brüsszelben semmit sem írtak alá – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozó erősítette Lengyelország pozícióit. Néhány technikai fenntartás megoldható a kormányközi konferencián. Hátravan még az EU-nak, mint a nemzetközi jog alanyának erősítése. Ami hosszabb távon annyit jelent, hogy az uniónak hadserege lesz. Kaczinsky álláspontja szerint Lengyelország uniós tagságának első három éve jóval sikeresebb volt, mint várták. Varsó gazdaságilag, de politikailag is megtapasztalhatta az Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban a szolidaritást és ugyanerre kaptak ígéretet az energiakérdésekben.
Kaczynski szerint a lengyelek minden korábbinál jobban meggyőződtek arról, bent kell lenniük az EU-ban. De, ha valaki azt hitte, hogy a lengyelek az egykori francia elnök szellemében fognak viselkedni ( Chirac azt ajánlotta az új EU tagállamoknak, hogy „fogják be a szájukat”), az kénytelen volt belátni tévedését. Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokkal Kaczynski kijelentette, bizonyos határokat kell Moszkvával szemben felmutatni. Például világossá kell tenni, hogy Oroszország az EU-val, mint egésszel tárgyalhat és nem teheti meg, hogy keres magának néhány kiválasztott partnert. S Oroszországnak be kell tartania a közös piacgazdasági alapokat, valamint az emberi jogok minimumát. Moszkvának Ukrajnát szuverén államként kell kezelnie.
A lengyel miniszterelnök szerint, ha a zsidók példálózhatnak az őket ért holokauszttal, akkor Lengyelországnak is joga van a történelmi példákhoz.
Kaczynski arra a korábbi kijelentésére utalt, amelyet az Európai Uniós szavazatok elosztása kapcsán hangoztatott miszerint, a második világháborús német agresszió nélkül ma Lengyelország sokkal népesebb volna. A varsói kormány feje hozzátette: nagyon zavaró, ha valaki megpróbálja összehasonlítani Németország és Lengyelország világháborús szenvedését.
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
