Kállai Ernő – szavai szerint – szeretné elérni, hogy a döntéshozók egy éven belül mondják ki, mit kívánnak tenni a kisebbségek parlamenti képviseletének megvalósításáért, vagy mondják ki, hogy nem lesz képviseletük, s akkor azt vegyék ki az alkotmányból. Ehhez jogalkotási javaslatot készít – mondta az ombudsman, aki munkája legfontosabb eszközének a nyilvánosságot tekinti. A kisebbségi törvényről úgy nyilatkozott, jó hogy van, de be is kell tartani. Szerinte Magyarországon még nincs igazi civil szféra, az „állami civil szervezetek” az állami támogatástól függenek.
Szólt a roma szervezetek vezetőinek pártosodásáról is, akik így nem függetlenek, mert nem a roma szervezeteket, hanem saját pártjaikat képviselik. Akkor lesz tényleges képviselet, ha saját egzisztenciával rendelkező emberek lépnek a politika színpadára – tette hozzá. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a roma közösségeknek meg kell őrizniük az identitásukat, ugyanakkor erős a modernizációs kényszer is.
Aba-Horváth István, a Hajdú-Bihar Megyei Területi Kisebbségi Önkormányzat elnöke a bal- és a jobboldal összefogását sürgette a fórumon a cigányügy megoldására.
(mti)

TB-tábornok és a milliós zsírleszívás – kicsoda valójában Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza ukrán kapcsolattartója?