Kristóf Attila: (mire jó a „szép kor”…)

Kristóf Attila: Nyugdíjaskornak nevezik az élet hosszabb vagy rövidebb alkonyát. Ez az adott helyzet lehető legpragmatikusabb meghatározása. A nagypolitika persze nem a nyugalommal, hanem a díjjal foglalkozik és szórakozik. A nyugdíjasok döntő szerepet játszanak a választások során az ország jövőjének eldöntésében. S itt, mivel az élet élni akar, nem az eszmék játszanak szerepet, hanem a mindennapi gond s az azzal kapcsolatos befolyásolás és megszokás. Kevés embernek adatott meg, hogy olyan utat járjon végig, mint Illés Sándor, bár a baj és a bánat mindenkit utolér, a hit, remény és szeretet pedig mindannyiunk számára felajánlott. Én magam aligha tehetek jobbat ajándékidőmben, mint hogy írok, ameddig futja. Persze azt, hogy a „szép kor” nyugodtabb-e bármely más időnél, én nem tudom…
(Magyar Nemzet, július 07.)