Kozármisleny Baranya megye 13. városa lesz júliustól. A Pécstől hét kilométerre található, 5200 lakosú település polgármestere, Völgyesi Gyula az MTI-nek elmondta: több mint egy évtized alatt csaknem megkétszereződött a településen élők száma.
A városi rang elnyerését a dinamikus fejlődés elismerésének tekintik és lehetőségnek arra, hogy a lendület ne törjön meg. Céljuk, hogy kiépült intézményrendszerükre alapozva a vonzáskörzetükben egy emberibb léptékű mikrotérség jöjjön létre. Ennek érdekében például okmányirodát hoznak létre, tanuszodát, újabb műfüves pályát építenek, és bővítik az óvodát.
Alsózsolca lesz Borsod-Abaúj-Zemplén 25. városa. A több mint 6000 lakosú település Miskolctól tíz kilométernyire található. „Évek óta arra törekszünk, hogy az eddig is vállalt és múltunkból is következő szerepeknek minél magasabb színvonalon megfeleljünk” – indokolta várossá válási törekvéseiket Zsíros Sándorné polgármester.
A polgármester szerint Alsózsolca infrastruktúja, intézményi és egészségügyi hálózata, gazdasági környezete – területén ipari park is működik – egyaránt városias, és közrendje, közbiztonsága is bizonyítja: megérdemelten kapják meg a címet. Az önkormányzat évente több mint 1 milliárd forintból gazdálkodik, a városi címhez adható normatív támogatás még 20-30 milliót hozhat.
Körösladány Békés megye 19. városa lesz. A több mint 5000 lakosú, Sebes-Körös-parti település idén 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat, és Pelcsinszki Boleszláv polgármester reményei szerint egyensúlyban zárja 2007-et.
A polgármester a városi rangot annak tulajdonítja, hogy Körösladány nagy intézményhálózatot működtet, és a térség egyik legnagyobb munkáltatója. A jövőről szólva elmondta: bár még csak egyharmad arányban látják el az ingatlanokat szennyvízcsatornával, már készen vannak a tervek a bővítésre, és számítanak a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv kínálta lehetőségekre is.
Ács lesz Komárom-Esztergom megye 11. városa. A 7200 lakosú település Bábolna és Komárom között található, az M1-es autópálya csomópontjától négy kilométerre.
„A városi rangtól azt reméljük, hogy nő a befektetői érdeklődés, és több lehetőségünk lesz pályázati források megszerzésére is” – mondta Csöbönyei Imre, a csaknem 1 milliárd forintból gazdálkodó település polgármestere.
Biatorbágy – Pest megye egyik új városa – 10.600 lakójának életét sok tekintetben könnyebbé teszi az új cím: most például saját okmányirodát nyithatnak, ami több órányi időmegtakarítást tesz lehetővé – közölte Palovics Lajos polgármester.
A településen már jó néhány cég megtelepedett; az adóbevételek révén lényegében teljesen kiépült az infrastruktúra. Budapest közelsége miatt alig kétszázalékos a munkanélküliség. Mind többen helyben jutnak munkához, sőt sokan máshonnan – Fejér és Komárom megyéből, sőt Szlovákiából is – járnak oda dolgozni.
Maglód – amely 10.700 lakosával jelenleg a 3. legnagyobb magyar község – szintén Pest megye új városa lesz.
Tabányi Pál polgármester elmondta, hogy jelentős infrastukturális fejlesztések zajlottak a településen, amellyel alkalmassá vált arra, hogy a térség kulturális központja legyen. A gazdasági pezsgés is megindul, mert Maglódnál épül az M0-ás gyűrű legújabb szakasza. Üzemek sora telepedhet majd meg az autóút jóvoltából, és a közlekedés feltételei is javulnak.
Törökbálint a városi rangot az utóbbi évek dinamikus fejlődése elismerésének tekinti – mondta az 12.500 lakosú Pest megyei település polgármestere, Keller László.
A polgármestere szerint a befektetőknek az agglomeráció egyik legvonzóbb helye Törökbálint, ahol az iparűzési adó nagy részét az infrastruktúra fejlesztésére fordítják.
Mándok – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 25. városa – hatszáz éves múltja során 1720-tól másfél évszázadig már mezővárosként funkcionált, 1948-ig járási székhely is volt.
„Mindig is egy kistérség természetes központja volt Mándok, az utóbbi években pedig sokat tettünk azért, hogy megfeleljünk a városi kívánalmaknak” – mondta a 4740 lakosú nagyközség polgármestere, Pekó László.
Bük lesz Vas megye 11. városa. A gyógyfürdőjéről közismert, 3260 lakosú település polgármestere, Horváth Lajos elmondta: városuk jövőjét továbbra is az idegenforgalom fejlesztésében látják. A fejlett intézményhálózattal rendelkező település költségvetésébe az idegenforgalmi adóból évente 150 millió forint folyik be.
Jelentős az iparűzésiadó-bevételük is, mivel Bükön több jól működő vállalkozás, köztük egy ötcsillagos szálloda is van. A település határában jelentős vállalatok telepedtek meg, és újabb, környezetbarát technológiát alkalmazó cégeket várnak.
(mti)
vihar
Heves viharok sújtják Európát + videó
