A bíróság nem jogerős ítélete szerint Orbán Viktor politikai véleményt formált az eseményekről és véleménynyilvánításával nem terjeszkedett túl a jogszabályi kereteken.
Indoklása során az eljáró bíró hangsúlyozta: a bíróság még érintőlegesen sem politizál, a keresetet elutasító ítélete nem értékelhető úgy, hogy a bíróság azt állapította volna meg: a vitatott kijelentésében az alperes igazat mondott volna vagy sem. Hozzátette: a bíróság csak azt mondta ki, ez volt az alperes véleménye.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke idén februárban egy kereskedelmi televíziónak adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte a rendőrség politikai nyomásra és utasításra hajtott végre a polgárokkal szemben brutális rendőri akciókat. Az igazságügyi tárca, mint a rendőrség irányításáért felelős minisztérium ekkor bocsánatkérésére szólította fel a politikust, aki ennek nem tett eleget, és megismételte kijelentését. A tárca ekkor bejelentette: személyiségi jogi pert indít Orbán Viktorral szemben.
A véleménynyilvánítás alapvető jog
A per első, hétfői tárgyalásán csak a felperes jogi képviselője jelent meg, az alperes Orbán Viktor nem képviseltette magát. Az eljáró bíró ismertette a minisztérium keresetét, amelyben a tárca arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag bűncselekmény felbujtásával vádolta meg őket. A kereset vitatta azt is, hogy általánosságban megállapítható lenne az október 23-i rendőri brutalitás. A minisztérium mindezek alapján azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, kötelezze az alperest bocsánatkérő sajtónyilatkozat tételére, és 3 és félmillió forint nem vagyoni kár megfizetésére. A tárca keresetében utalt rá, hogy ezt az összeget az őszi zavargások során megsérült rendőrök javára fordítanák.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság ezzel szemben megalapozatlannak találta a keresetet. A bíró utalt az Alkotmánybíróság (AB) vonatkozó határozataira. A szabad véleménynyilvánítással összefüggésben kitért arra, hogy az AB álláspontja szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi, s ezzel az alkotmány magát a szabad kommunikációt biztosítja.
Utalt arra az AB-határozatra is, amely szerint egy közszereplőnek jobban kell tűrnie az őt érő kritikákat. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a minisztériumnak, mint a közhatalmat gyakorló szervnek ugyancsak többet kell elviselnie. A bíró kitért arra is, hogy az AB álláspontja szerint fokozott védelmet élveznek azok az értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha azok túlzóak vagy felfokozottak.
A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata még akkor is alapvető jog, ha ez becsületsértő értékítéletek formájában történik – mutatott rá a bíró. Az ítélet nem jogerős, az ellen 15 napon belül van lehetőség fellebbezést benyújtani.
MTI
árak
Durva szabályozás jöhet a fagyira, ez sokakat érint
