A dokumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt – jelentette ki szombaton Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.
A titokminiszter az elmúlt héten ülésező, az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport elő ülése kapcsán beszámolt arról, hogy a titokgazdák körét ki kellett bővíteni a Honvédelmi Minisztériummal.
A titokgazdák – vagyis a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Pénzügyminisztérium, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – egy hetet kaptak arra, hogy a saját szervezetüknél mérjék fel pontosan mennyi irat van, azokból mikor, mennyit és törvényesen semmisítettek-e meg – jelentette be Szivásy.
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter azt is elmondta, hogy az Országgyűlés elnökének kérésére a titokgazdák már vizsgálják, hogy az olajügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság zárt ülései alapján készült minősített jegyzőkönyvek és egyéb anyagok, például a testület levelezése vagy a zöld számára beérkezett hívások leiratának titkosítása feloldható-e. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezeket a dokumentumokat is bevonják az általa létrehozott munkacsoport vizsgálatába.
Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek áálítás szerint brutálisan megverték. Az újságíró ma hagyta el a kórházat.
Lezárták az Óbudai-szigetet
