A magyarok többsége nem hisz Gyurcsánynak

Hazugságbeszéde óta a magyarok többsége nem hisz Gyurcsány Ferencnek – írja a Süddeutsche Zeitung. A lap másik cikke tudni véli, hogy az afganisztáni túszügy komoly vitákat gerjesztett a berlini kormányon belül. A Der Spiegel beszámol a brit száj- és körömfájásjárvány miatt tett első németországi óvintézkedésekről.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban Nico Fried Merkelt bosszantja a váltságdíjvita című cikkében ismerteti a berlini kabinetben zajló vitákat.

Merkel – aki jelenleg szabadságon tartózkodik – kormányzati körökből származó információk szerint aggódik a külügyminisztérium válságstábjának bizalmas működéséért. A válságstábban az Afganisztánban elrabolt Rudolf B. szabadon bocsátásán dolgoznak. A közelmúltban két német állampolgárt raboltak el a forrongó országban, közülük az egyik tisztázatlan körülmények között meghalt. A kancellár asszony elvárja, hogy amint az eddig történt, gondosan és körültekintően dolgozhasson, és ne a nyilvánosság előtt vitatkozzanak tevékenységéről.

Lapinformációk szerint a kormányon belül vitatkoznak arról, hogy eleget tegyenek-e az afgán emberrablók követeléseinek. Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter késznek mutatkozik, hogy szükség esetén váltságdíjat fizessenek. Wolfgang Schäuble belügy- és Thomas de Maizière kancelláriaminiszter (mindkettő CDU) ezt elutasítja, mert szerintük így újabb emberrablásokat provokálnának.

Thomas Steg helyettes kormányszóvivő – miként a külügyminisztérium is – vasárnap visszautasította ezeket a spekulációkat. Steg hangsúlyozta, hogy az afganisztáni emberrablással kapcsolatos döntéseket az érintett tárcák képviselőivel közösen hozzák. Martin Jäger, a külügyminisztérium szóvivője pedig visszautasította a kormány információs politikáját érintő bírálatokat.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Öt tartományban zártak be parasztgazdaságokat című cikkében ismerteti a hétvégi brit száj- és körömfájásjárvány miatt bevezetett óvintézkedéseket.

A brit járvány kirobbanása óta Németországban is szigorítottak: öt tartományban – Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Bajorországban, Rajna-vidék–Pfalzban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában számos gazdaságot elővigyázatossági okokból bezártak vagy megfigyelés alá helyeztek. Mint az illetékes mezőgazdasági miniszterek megerősítették, klinikai eseteket mindeddig nem találtak Németországban.

A brit száj- és körömfájásesetek következtében a berlini kormány mozgósította a szövetségi és tartományi készenléti egységeket. Első lépésként telefonkonferenciával egyeztetnek a brit járvány várható következményeiről.

Hétfőn összesen öt Németországba behozott szállítmány vizsgálati eredménye is elkészül. Nagy-Britanniából négy birkaszállítmány és egy szarvasmarhatranszport érkezett az elmúlt egy hónapban. A jelek szerint ezek az importált állatok nem hordozzák a betegséget. „De természetesen mindent megvizsgálunk” – mondják az illetékesek. A 40 vizsgált állat olyan istállókból származik, amelyek messze helyezkednek el a száj- és körömfájástól érintett gazdaságoktól.

Süddeutsche Zeitung

Búcsú a birodalomtól címmel közölt tudósítást a budapesti kormányzati negyedről és az azt övező magyarországi közhangulatról a Süddeutsche Zeitung című német lap hétfői számában – szemlézi a lapot az MTI. A modern kormányzati negyed az újrakezdés jelképe lehetne, de az állampolgárok csak a pazarlást látják – állapítja meg a cikk alcímében a lap.

A tudósító, Kathrin Lauer járókelőket idézve írja: Magyarországon tovább él a nosztalgia a Kádár-korszak után, amikor „nem volt anyagi létbizonytalanság és kevesebb volt a bűnözés„. A rendszerváltozás utáni fellendülés már a múlté, a fiatalkorúak körében közel 17 százalékos a munkanélküliség, az államháztartás zilált állapotban van – írja a szerző.

Az emberekben félelmet kelt az egészségügyi rendszernek az Európában legmagasabb költségvetési hiány felszámolására hivatott átalakítása is, amelyből eddig csak terhek hárultak rájuk – írja a tekintélyes liberális újság, megjegyezve, hogy ezt a félelmet szítja a „jobboldali nacionalista” Fidesz is. Ebben a helyzetben elsikkad, hogy az új kormányzati negyed középtávon még megtakarítást is hoz – véli a lap.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült magyar kormányzati épületek túlságosan arrogánsak és bombasztikusak. A kormány azzal, hogy az új épületekbe költözik, a kormányzati kultúra megváltozását jelezhetné. Kétségesnek tűnik azonban, hogy sikerül-e neki – véli a cikkíró. Egy évvel ezelőtti „hazugságbeszéde„ óta ugyanis – folytatódik a cikk – a magyarok többsége már nem hisz a miniszterelnöknek. A tézis, hogy valaki, aki beismerte hazugságát, szavahihetőbb, mint valaki, aki azt állítja, hogy mindig igazat mond, a jelek szerint nem győzi meg a tömegeket – írta a Süddeutsche Zeitung. (Gyurcsány Ferenc csak azután „ismerte be”, hogy hazudott, miután titkos balatonőszödi beszéde nyilvánosságra került – a szerk.)

(MNO, MTI)