A magyarok voltak Európa őslakosai?

Michelangelo Naddeo olasz tudós The Ugaritic abjad... a rovás alphabet című könyvében, amely a napokban jelent meg, nem kevesebbet állít, mint hogy a magyarok már négyezer éve Európában élnek, és a rovásírás az alapja az európai jelrenszereknek. Az idén megjelent A magyar irodalom történetei című munka első kötetének tanulmánya szerint viszont a rovásírás 16. századi kreáció.

Magyarok voltak Európa őslakosai, akik már a Krisztus előtti II. évezredben nagyjából mostani területükön éltek, állítja könyvének hátoldalán Michelangelo Naddeo, olasz üzletember és tudós. A százhatvan oldalas műben számos nép íráskészletét mutatja be és hasonlítja össze.

Naddeo sok ténymegállapítást tesz, azonban egyetlen lábjegyzetet sem tartalmaz könyve: a tudós nem hivatkozik más művekre. Ez nem magyarázható a munka jellegével, így nem felel meg a tudományos kritériumoknak. Elgondolkodtató, hogy a rovásírást finnugor találmánynak és sajátságnak tartja, és így nem veszi figyelembe a hazai vitát: a jelrendszer kutatását nálunk éppen a „finnugristák” nem tekintik egzakt tudománynak. Emellett Naddeo elfelejtkezik arról is, hogy a 19. században ipari mennyiségben hamisították a jeleket lelkes magyar hazafiak.

A rovásírás kérdése körül számtalan tisztázatlan kérdés van, ezért egy valódi tudományos munkának a korábbi tanulmányok feldolgozásával kellene kezdődnie. Csak ez után lehet hozzákezdeni bármiféle új eredmény ismertetéséhez. Naddeo kategorikus állítások során oda jut el, hogy a magyar rovásírást vették át a főniciaiak, majd ez került a görögökhöz és így tovább.

A magyar irodalom történetei című, háromkötetes munka első kötetében jelent meg az a dolgozat, amely több, egymást erősítőt érvre támaszkodva felveti: lehetséges hogy ősi írásunk 16. századi eredetű. Ebben az esetben tehát alig négyszáz esztendősek lennének a rovásjelek. Ez a tömör dolgozat azonban nem lezáró, sokkal inkább nyitó jellegű: kiemeli a legerősebb érveket, de nem zárja le a témát véglegesen.

Mindenesetre egy bizonyos: a korábbi állásponttal, amely természetesnek vette azt, hogy a rovásírás honfoglalás előtti fejlemény, most két, egymásnak ellentmondó elmélet is vitába szállt. Az egyik az állítja, hogy nem is volt igazi honfoglalás, csupán visszatértünk saját földünkre, írásunk több ezer éves, ebből fejlődött aztán ki az európai jelrendszer nagy része. A másik felfogás csökkenti a rovás szerepét: ezek szerint néhány száz éves, kreált jelrenszerről van szó. Ami bizonyos: a két elképzelés kizárja egymást.