Féderer Ágnes: Az irány tehát nekem alapvetően tetszik. Európában Sziget-arcunk lett – csendben jegyzem csak meg -, kicsit tán csinosabb is, mint amit időnként megérdemlünk. Nagyjából ez tehát az első 15 év mérlege – a gyerekem meg épp 15 éves, együtt nőtt fel a Szigettel. Az idén először járta már maga a fesztivált. Ősszigetezőként is mindig azt hittem, iszonyúan fogok majd izgulni, ha eljön ez a pillanat, és most tessék, egészen természetesnek tűnik. Azt szoktam mondani neki, amit régi kedvenc könyvemben (Arthur Ransome: Fecskék és fruskák) a tengerész apa táviratoz haza messzi földről, amikor a gyerekei egyedül szeretnének elindulni vitorlázni egy tavon: Belefulladnak, ha mulyák, stop. Ha nem mulyák, úgysem fulladnak bele.
(Népszabadság, 2007. augusztus 15.)
Hét lakat alatt sínylődik a gyilkos olimpiai bajnok
