Füzes Oszkár: De vajon továbbgondolták-e, hogy a sok pénz mennyit hoz majd egyéni, kisközösségi, helyi, kishatalmi, általában: mikrogazdasági szinten? Mármint túl azon, hogy lesz belőle egy jobb út, és rajta nagyobb teljesítményű traktor? Nem lett régiós közigazgatás (az ellenzék sara), és nem tisztult a fejlesztések és a pártfinanszírozás összecsatornázásának gyanú-sara sem. Egy szó, mint száz, megeshet, hogy a négyes metrónak nagyjából ugyanúgy fanyalogva fogunk örülni, mint a kőröshegyi viaduktnak, és megtörténhet: sok, majdan megvalósuló projekt bizonyul majd túl drágának, túl későn megtérülőnek. Egy idő múlva elegünk lesz abból is, hogy mindezeket fejenként legalább ötször adják át ünnepélyesen az imázsfejlesztési pénzeket felhasználó politikusok. A szocialisták múltkori választási kampányának eleve része volt a nemzeti fejlesztési terv egy korábbi változata, utána nehéz is lett volna hitelesen nemzeti konszenzust szorgalmazni, nem is erőltették. A következő kampányban „magától értetődik”, hogy a kész, sőt a félkész projektekre épül majd – az ország is némiképp, de elsősorban: maga a kampány. John Lukacs mondogatja: az a valóság, amit az emberek gondolnak és éreznek. Ha ez igaz, akkor valahol a főkönyvekből is hiányozni fog a most elsikkadt lelkesedés.
(Népszabadság, 2007. augusztus 14.)
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
