Internetes oldal amerikai háborús bűnösöknek

Sorra jelennek meg az Egyesült Államokban olyan internetes oldalak, amelyeket olyan katonák megsegítésére hoztak létre, akiket iraki civilek elleni háborús bűnök elkövetésével vádolnak - derül ki az al-Dzsazíra tudósításából. Az al-Zamán független iraki napilap arról számol be, hogy elhunyt a korábbi iraki köztársasági elnök.

Al-Dzsazíra

Sorra nyílnak olyan internetes oldalak az Egyesült Államokban, amelyeket Irakban szolgált, háborús bűnökkel gyanúsított katonák megsegítésére hoznak létre. Egy év leforgása alatt már 12 ilyen honlap nyílt azzal a jelszóval, hogy megakadályozzák a háborús övezetben hozott döntések megkérdőjelezését. Az Alap a harcosok védelmére nevű portál alapítója egy vietnami veterán, akinek fiát és társait azzal vádolják, hogy kivégeztek egy iraki családot, köztük több gyereket, miután egy társuk bombarobbanás következtében meghalt. Az alap bármilyen pénzbeli támogatást elfogad, amiből a katonák védelmét ellátó ügyvédeket fogják kifizetni. Egy másik ismertebb oldal, melynek neve Alapítvány a tengerészgyalogosok védelmére, a Hadíthai és al-Hamdánijjai vérengzések nyolc elkövetőjét kívánja megsegíteni.

Al-Zamán

91 éves korában végelgyengülésben elhunyt Abdarrahmán Árif volt iraki köztársasági elnök. Árif három hete feküdt be az ománi al-Huszajn város kórházába, mert kimerültnek érezte magát. A sajtóval legidősebb fia közölte a hírt, aki azt is hozzátette, hogy édesapját várhatóan Jordániában fogják eltemetni, tekintettel a mostani iraki biztonsági helyzetre. A halálhírre rögtön reagált Dzsalál Talabáni jelenlegi iraki elnök is, aki részvétét fejezte ki az iraki népnek és az elhunyt családjának egyaránt. A nyilatkozatban az áll, hogy emlékét Irak történelmének fehér lapjain fogják megőrizni.
Abdarrahmán Árif testvérét, Abdasszalámot követte a köztársasági elnöki poszton. 1966. áprilistól 1968. júliusig volt hatalmon, és a Baath párt forradalma során üldözték el. A nyolcvanas évek elejéig Isztambulban rejtőzött, majd Szaddám Huszein elnök engedélyével visszatérhetett Bagdadba. 2004-ben, az amerikai invázió után Jordániába menekült. Rövid kormányzása a demokrácia időszaka volt Irak történetében. Idejében szabadon működött a többpártrendszer, és több független politikai napilap született. Különösen jó kapcsolatot ápolt az ellenzékkel és a Kurdisztáni Demokrata Párt megalapítójával, Musztafa al-Barazánival is.

MTI