Az óvatosságot akkor azzal indokolták, hogy az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló pénzpiaci turbulenciák számottevően megnövelték a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságát, ami a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedéséhez vezetett. Azóta az általános várakozásokat meghaladó mértékben, 50 bázisponttal 4,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot az amerikai szövetségi tartalékbank (Fed) kamatalakító Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC), míg a szakértők többsége 25 bázispontos csökkentésre számított. A globális piacok azóta megnyugodtak, és a Fed lépésére erősödtek a feltörekvő piacok valutái, így a forint is.
A Reuters által megkérdezett elemzők többsége az MNB 25 bázispontos kamatvágására számít, előrejelzésük indoklásaként a Fed 50-es kamatvágásán túl arról is említést tettek, hogy szeptemberben az élelmiszerárak megugrása ellenére várhatóan nagyot esik az egy évre visszatekintő infláció, mivel tavaly szeptemberben a kormányzati intézkedések következtében már megindult az árak gyors növekedése. Az infláció csökkenésén túl a gazdasági növekedés lassulása is a kamatvágás mellett szól. A kamattartást sem kizáró elemzők szerint elsősorban az inflációs kockázatok indokolhatják a monetáris tanács további óvatosságát.
A Reuters elemzői konszenzusa szerint szeptemberben 6,2 százalék lesz az éves infláció, ami jelentős lassulás az augusztusi 8,3 százalékhoz képest, az infláció éves átlagos szintjét ugyanakkor az elemzők a korábbinál magasabbra teszik: az idén 7,7 százalékos, jövőre 4,3 százalékos átlagos inflációt várnak. A monetáris tanács legutóbb június 25-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 8 százalékról 7,75 százalékra.
(mti)
