Az OMV, közleménye szerint, most „olyan helyzetben van", hogy részvényenként 32 000 forintot kínálhat a Molért. Az OMV-nál megjegyezték, hogy az egyesülésnek vannak technikai akadályai, ezért párbeszéd szükséges.
A Mol nem tárgyal az egyesülésről
Az OMV lépése nem érdemel további megfontolást a Mol részéről és a társaság nem kezd tárgyalásokat az OMV jelen megkeresésével kapcsolatban – közölte a Mol kedden a tőzsde honlapján. A Mol értékelése szerint az OMV megkeresése lényegesen alulértékeli a Mol üzleteit és kilátásait.
A közleményben jelzik: a Mol a társaság megvásárlására vonatkozó szándéknyilatkozatot kapott az OMV menedzsmentjétől, ez azonban a hatályos tőkepiaci szabályozás alapján nem minősül ajánlatnak.
Meglehetősen magas ajánlat
Az OMV által adott ajánlat meglehetősen magas, hiszen a Mol részvényeinek tegnapi záróára 26 970 forint volt. Az egyelőre csak szándéknyilatkozatként értékelhető vételár 43,6 százalékkal magasabb, mint a részvény május 21-i ára egy nappal azelőtt, hogy megkezdődött a Mol-részvények spekulatív vásárlása a piacon, illetve 18,7 százalékkal magasabb a Mol hétfői tőzsdei záróáránál. A vételár 25 százalékáig az OMV felajánlja saját részvényeit.
Az osztrák cég emlékeztetett arra, hogy június 25-én bejelentette: 18,6 százalékra növelte részesedését a Mol Nyrt.-ben 10 százalékról, olyan stratégiai befektetésként, amelynek részben az volt a célja, hogy előkészítse a két cég hosszú távú együttműködését. Azóta tovább növelte részesedését, keddig 20,2 százalékra. Az OMV vezetőségének meggyőződése, hogy az OMV és a Mol egyesülése egyedülálló stratégiai lehetőséget kínál Európa egyik vezető gáz- és olajipari társaságának megteremtésére, különös tekintettel Közép- és Kelet-Európa gyorsan növekvő térségeire.
Az osztrák cég rámutatott, hogy bizonyos technikai akadályok miatt jelenleg nem képes szavazati ellenőrzést szerezni a Molban. Az akadályok között említették a 10 százalékos szavazati korlátot és azt, hogy a Mol vezetése egyes tőkepiaci vélemények szerint körülbelül 40 százaléknyi saját részvényt ellenőriz különböző strukturális megoldásokon keresztül. Az akadályok elhárítása érdekében az OMV aktív párbeszédet kezdeményez a Mol független részvényeseivel, az Európai Bizottsággal és más részvényesekkel. Az OMV-nak meggyőződése, hogy ezeknek az akadályoknak az elhárítása lehetővé tenné a Mol független részvényeseinek az ajánlat érdemének megítélését. A Mol részvényesei számára a választást egyelőre lehetetlenné teszi a Mol vezetésének tevékenysége, írták a közleményben.
Közölték, hogy a kedden közzétett szándéknyilatkozattal párhuzamosan levelet küldtek a Mol vezetőségének, megismételve azt a szándékot, hogy kezdjenek építő jellegű tárgyalásokat azzal a végső céllal, hogy végrehajtsák az egyesülést mind a két cég, mind a részvényesek javára. Az OMV véleménye szerint az összevont OMV-Mol hatékonyabban és versenyképesebben tudna fellépni az olaj- ás gázipari piacon, az egyesülés megkönnyítené a Nabucco gázvezeték megépítését is, és a vállalati optimalizálás révén a szinergiák évi 400 millió eurót eredményeznének adó előtt. Az OMV szerint az egyesülés hozzájárulna a térség energiaellátása biztonságának növeléséhez is.
A szándéknyilatkozat szerint az OMV ajánlatának feltétele, hogy legalább 50 százalékos szavazati jogot szerezzen a Molban, és az Európai Unió jóváhagyja az ügyletet. A cég jelezte, hogy az utóbbi érdekében már előzetes eljárást indított az Európai Bizottságnál a versenyszabályok tisztázására.
Az OMV megerősítette elkötelezettségét a magyar érdekek figyelembe vétele mellett. Az egyesített céget mind a bécsi, mind a budapesti értéktőzsdén jegyeznék, és a felügyelőbizottságban erős magyar részvételt biztosítana.
„Eljött az idő, amikor a nemzeti érdekeken túl is kell gondolkodni és térségi megoldásokat kell találni a nagyon versengő olaj- és gázipart övező kérdésekre. Ezért döntöttünk úgy, hogy folytatjuk a befektetést a Molba, és ezért próbáltuk és próbáljuk előremozdítani a nem hivatalos megbeszéléseket, amelyeket évek óta folytatunk a Mol vezetésével, illetve ezért kezdeményezzük a megbeszélést a magyar kormánnyal", kommentálta a szándéknyilatkozatot írásban az OMV vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfer.
Kilencmilliárd eurója van az OMV-nak az ügyletre
Kilencmilliárd euró áll készenlétben az OMV-Mol egyesülés finanszírozására – mondta Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója kedden telefonos sajtókonferencián.
A vezérigazgató jelezte: ismételten megkeresték mind a magyar kormányt, mind a Mol vezetését, de egyelőre sehonnan nem kaptak olyan választ, ami a korábbi elutasításhoz képest pozitívabb véleményt tükrözne. Arra a kérdésre, hogy személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel tárgyaltak-e, a vezérigazgató nem adott választ.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszel mit szól az egyesüléshez és a magyar fél ellenkezéséhez, elmondta: az OMV szigorúan tartja magát az európai előírásokhoz. Emlékeztetett arra, hogy Brüsszel korábban az úgynevezett aranyrészvény ellen foglalt állást. (Bár a magyar államnak nincs aranyrészvénye a Molban, a kijelentés minden bizonnyal a kormánybefolyást ellenző brüsszeli álláspont példaértékét idézte.)
Arra a kérdésre, hogy az orosz Gazprom növekvő agresszivitására válasz-e az OMV akvizíciós terve, Wolfgang Ruttenstorfer azt válaszolta: nem akarja csak a Gazpromot kiemelni a sok lehetséges versenytárs közül. Megjegyezte, hogy a Lukoil, a Rosznyeft, a kazah olajtársaság, a volt Szovjetunió országaiban működő olajtársaságok komoly versenytársak, és Nyugat-Európában is sok komoly cég szeretne ebben a régióban terjeszkedni. Az egyesülés a résztvevőknek jobb versenyfeltételeket biztosítana – mondta Wolfgang Ruttenstorfer.
A kormány nem szól bele
A kormányszóvivő szerint egy piacgazdaságban a kormánynak nem dolga kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak mindenben megfelelően zajlik. Daróczi Dávid emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban két dolgot jelzett: egyrészt azt, hogy az osztrák vállalat addigi akcióit barátságtalan lépésnek, ellenséges felvásárlásnak tekinti. Másrészt azt, hogy több más európai uniós tagállamhoz hasonlóan fontosnak tartja, hogy a lakosság ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vállalatok esetében legyen a közösségi jogszabályokkal teljes összhangban lévő lehetősége a kontrollra, ha az adott vállalatban egy külföldi állam próbál befolyást szerezni. Ez utóbbit tekintve nem változott a kormány álláspontja; az ezt a célt elérni hivatott törvényjavaslat pedig már az Országgyűlés döntésére vár – közölte a kormányszóvivő.
(mti, MNO)
