Kroó Norbert szerint sürgős cselekvésre van szükség annak a 90-es évek elején kezdődött kedvezőtlen folyamatnak a visszafordítására, amelynek következményeként ma már kevés a jól képzett középszintű tanár, a szakma fokozatosan elöregszik, s nincs kellő utánpótlás. Mint mondta, a középfokú reáloktatásban 70 százalékos a negyven év feletti tanárok aránya, míg a harmincon aluliaké alig 8 százalékos. Ráadásul a tanári pályát választók felvételi ponthatára idén az államilag finanszírozott nappali tagozatos fizika és matematika szakokon az intézmények nagy részében már 90 pont alá süllyedt.
„Az alacsony belépési küszöb könnyen az oktatás színvonalának romlását eredményezheti. A valóban tehetséges, felkészült diákok nem a tanári pályát, hanem a versenyszférát választják, így a pedagógusi pályára a kisebb tudású hallgatók jelentkeznek” – fogalmazott Kroó. Mint kiemelte, a hanyatlás legjobban a fizikatanárok képzésében érhető tetten, ahol a rendszerváltás óta a „szaktanár-kibocsátás” a felére csökkent.
Az MTA alelnöke problémaként említette az alacsony óraszámot is, holott – mint arra rámutatott – „a fizika sok mindennek” teremti meg az alapját. „Ha azt akarjuk, hogy a következő nemzedékek képesek legyenek megállni a helyüket, ezen a területen kell a legtöbbet áldozni” – hangsúlyozta a kuratórium elnöke. Elmondta, hogy másutt is gondok vannak a reáltárgyak oktatásával, de a fejlett európai országokban már hosszabb ideje fokozott figyelmet fordítanak erre a problémára. Kroó Norbert példaként Angliát hozta fel, ahol a középiskolai fizikatanár-hiány megoldására fizetésüket a többi tanár bérének duplájára emelték.
(mti)
origo.hu
Azbej Tristan: A szíriai keresztények számíthatnak Magyarországra
