Némi csúszással, de elkészítette a Pénzügyminisztérium a költségvetés melletti másik fontos, mindenki által nagy érdeklődéssel várt törvénytervezetet, a jövő évi adócsomagot. Először úgy volt, hogy a tárcának július végére kell megszövegeznie a 2008-ban életbe lépő adóváltozásokat, ám a koalíciós pártok közötti huzavona, valamint a nyári szabadságolások miatt egy hónappal később tette le a szakminisztérium a hatalmon levő pártok és a kormányzati szakértők asztalára a vaskos dokumentumot. Az Index birtokába került anyagban számos érdekesség található úgy is, hogy a törvényjavaslat főbb vonalai ismertek lehetnek, hiszen az főként a szocialisták és szabad demokraták között július elsején létrejött megállapodásban foglaltakat adja vissza. Jelenleg is folyik az államigazgatási egyeztetés a csomagról, a kormány pedig szeptember végén bólinthat rá az előterjesztésre, ám érdemi változás nem nagyon várható a lap szerint.
Luxusadó: megfelezett értékhatár, vállalakozásoknak is
Még a napokban is arról szóltak a hírek, hogy eldőlt, jövőre nem lesz érték alapú ingatlanadó, de arról egyelőre nem döntöttek a kormánypártok, hogy a luxusadó értékhatárát lejjebb szállítsák-e. A mondat első felére kicsit rácáfol a törvénytervezet, a második felének pedig teljesen ellentmond.
A tervezet szerint jövőre megfelezik a luxusadó értékhatárát, vagyis 2008. január 1-jétől már nem a 100 millió feletti lakások és üdülők után kell fizetni – mégpedig a 100 millió forint számított érték feletti rész fél százalékát –, hanem minden olyan lakás és üdülő után, amelynek a törvény szerint számított értéke meghaladja az 50 millió forintot. Egyetlen dolog maradt helyben: az efölötti rész fél százalékát kell befizetni az államkasszába (onnan a helyi önkormányzatokhoz juttatják el az őket megillető bevételt).
Idén még csak a magánszemélyek voltak adóalanyok, ám ezentúl már minden 50 millió forint feletti értékű lakást vagy üdülőt tulajdonlónak kell fizetnie, vagyis a magánszemélyeken kívül a vállalkozások tulajdonában levő ingatlanok után is. (Önkormányzati, közigazgatási és nonprofit szervezetek mentesülnének az adófizetés alól.)
Az Index leírja azt is, mi is a már említett számított érték. A most is hatályos luxusadótörvény tartalmaz egy táblázatot. A táblázat megyénként, fővárosi kerületenként, településtípusonként (megyei jogú város, város, község) és a lakás jellegétől (egylakásos épületben van-e vagy többlakásosban, illetve üdülő-e) függően tartományt ad meg a négyzetméterárra vonatkozóan. Az illetékes önkormányzat a tartományon belül – akár külön övezeteket is kialakítva – meghatároz egy négyzetméterárat. Az adott övezetben levő lakásoknál a négyzetméterár és az alapterület adja ki az adott ingatlan értékét. Ezt az értéket korrigálni kell: a korrekció mértéke függ többek között a lakás életkorától, fekvésétől, a szobaszámtól, hogy hányadik emeleten van, a tömbházban van-e lift, mikor újították fel. A korrekció után adódó szám a számított érték, vagyis ezt kell nézni, túl van-e most a 100 millió forinton vagy sem. Jövőre a négyzetméterárakat felemelik, de ugyanezt a metodikát kell alkalmazni a számított érték meghatározásánál, és összevetni az 50 millió forintos határral.
Mégis lesz ingatlanadó 2009-ben?
2009-ben még tovább léphet a kormányzat, amennyiben elfogadják a koalíciós megbízás alapján dolgozó PM törvényszövegét. Akkor már nem lenne 50 milliós határ, elképzelhető, hogy akár már a 10 millió forint értékű lakás, telek, üdülő, illetve más épület után meg kell fizetni a terhet. Azt a terhet, amit már nem luxus-, hanem építmény- és telekadónak hívnak.
Hasonló a módszer, vagyis a táblázatban foglalt négyzetméterárak és övezetek kialakításával, korrekciós tényezőkkel adódik egy számított érték. Az illetékes önkormányzat arról dönthetne, alkalmazza-e a maximális 0,5 százalékos adókulcsot magánszemélyek tulajdonában álló lakások, üdülők vagy más építmények után, illetve kivet-e legfeljebb 1,5 százalékos adót a többi, tehát kereskedelmi, vállalkozási célú, vagyis a vállalkozások tulajdonában álló építmények után. Igaz, mondhatja azt a képviselő-testület, hogy 0 százalékos adót vet ki, de dönthet a maximális mérték mellett is, vagy a kettő között. Utóbbi két esetben minden lakástulajdonosnak fizetnie kellene, bármilyen kis értéket is képvisel a lakása.
Az építménytulajdonosoknak bevallást kell majd benyújtaniuk a lakás, üdülő, garázs, melléképület, telek, más épület fontosabb paramétereiről. Az adóhatóság pedig az illetékhivatali adatokat is nézi majd, amikor kiszabja az alkalmazandó négyzetméterárat.
(Index/portfolio.hu)
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter: Brüsszel hibát hibára halmoz a gazdaságpolitika területén
