Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka szerint a szociális ellátás területén eddig fordítva ültek a lovon: az igényhez szerveződött a szolgáltatás és a lobbi ezután elérte, hogy ehhez normatív támogatást rendeljenek.
Céljuk – mint mondta – a mostaninál rövidebb, átláthatóbb, korszerűbb és időtállóbb törvény kidolgozása, amely a szolgáltatások alapvető struktúráját és a garanciális szabályokat is tartalmazza. Mindezt úgy, hogy nem von ki forrást az ágazatból, sőt komoly fejlesztésekre is lehetőség lesz uniós forrásokból – tette hozzá.
Az MSZP vezérszónoka nagyon fontosnak tartja, hogy létrejön a szociális igazgatási bírság, elsősorban az ellátottak védelme érdekében, másodsorban a szakmai minőség javítása miatt.
Korózs Lajos szerint összességében elmondható, hogy a személyes gondoskodást érintő változásoknak fontos célkitűzése az ellátások célzottabbá tétele, különösen annak biztosítása, hogy a legnagyobb gondozási, és ápolási szükséglettel rendelkezők jobban hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz. Kitért arra, hogy az ágazatban 8,4 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre az alapszolgáltatások minőségének növelésére, az ellenőrzési rendszer erősítésére, illetve a vizsgálati-felülvizsgálati rendszer kiépítésére.
Soltész Miklós (KDNP) elismerte, hogy a javaslat számos pozitívummal bír, üdvözölte például, hogy a visszafizetendő szociális ellátás indokolt esetben elengedhető legyen.
A politikus kifogásolta azonban, hogy a szociális ellátó intézménybe jutás feltétele minimum napi négy óra ápolási szükséglet, miközben ennél kevesebb időt igénylő ápolással is rászorulhat valaki, hogy idősotthonba kerüljön. Mint Soltész Miklós elmondta, a differenciált fejkvótát személy szerint támogatná, de a javaslatban szereplő megoldás következménye az idősotthonok finanszírozásának meggyengülése lesz.
A kereszténydemokrata képviselő szólt arról is, hogy az önkormányzati feladatokat is szűkíti a javaslat, megszűnnek a támogató szolgálatok és a közösségi ellátások kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ezek az önkormányzatok nem kapnak majd normatívát – jegyezte meg. Soltész Miklós szerint a javaslat újabb bizonytalanságot hoz, az időspolitikát egyenlővé teszi a szegénypolitikával.
Béki Gabriella (SZDSZ) értetlenségét fejezte ki, hogy miért van szükség a módosításra, amikor a szaktárca 2008-ra ígéri az új szociális törvény megalkotását. Hangsúlyozta: maradéktalanul egyetért a javaslat azon céljával, hogy a legrászorultabbak elérését célozza, és helyesli a házi segítségnyújtás fejlesztésének szándékát. Aggályosnak nevezte ugyanakkor, hogy a gondozási szükséglet megállapítását az indítvány szakértői bizottság feladatává teszi, mert szerinte ez bonyolulttá, bürokratikussá teszi a rendszert.
Az SZDSZ szerint nem lehet órában mérni a gondozási szükségletet, amikor valakinek az elhelyezéséről dönteni kell. Béki Gabriella javasolta, hogy ez a bizottság akkor működjön ha bentlakásos elhelyezési igényről van szó, vagy valamilyen panaszbeadványról. Véleménye szerint a kötelező erejű szakvélemény beszerzésével még nem biztos, hogy a szolgáltatáshoz is hozzájut az érintett, mert ha az önkormányzatnak nincs pénze, hogy különböző szolgáltatásokat működtessen, akkor vélhetően ezen a területen is majd kialakul egy várólista.
Mátrai Márta (Fidesz) felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az egyes szociális tárgyú törvények módosítását célzó előterjesztést, mert az olyan szinten nem ad választ a szociális feladatok kezelésére, hogy módosító javaslatokkal is csak nehezen javítható.
Az indítvány nem az emberek napi, szociális problémáinak megoldását kívánja szolgálni, hanem kizárólag a konvergenciaprogram elvárásainak felel meg – hangoztatta a fideszes képviselő.
Véleménye szerint a tervezetből az derül ki, hogy a kormány ebből az ágazatból is ki akar vonulni, és ígéreteivel ellentétben nem szolgáltató állam akar lenni. „Rászorultságról, igazságosságról szónokol, és közben egyre személytelenebb és antiszociálisabb a polgáraival szemben„ – fogalmazott Mátrai Márta.
Borsos József (szintén Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogató szolgálatokat négy évvel ezelőtt az MSZP–SZDSZ-kormány tette kötelezővé, most pedig állami kézbe vonják és majd pályáztatják, arra hivatkozva, hogy a szolgáltatásokról helyben kell dönteni. „Vajon nem azért van ez, mert az önök ízlése szerint túl sok az egyházhoz kötődő szervezet, egyházi szervezet vagy olyan civil szervezet, amely függetlenként lát el ilyen feladatokat?” – tette fel a kérdést.
Csáky András (MDF) szerint a rászorultság mértékének megállapítására javasolt számítási metódus szubjektív. A politikus azt javasolta, hogy próbaképpen állítsanak fel két különböző szakértői bizottságot, amelyek ugyanazokról az esetekről hozzanak döntést, és akkor ki fog derülni, hogy ezzel a módszerrel nem lehet mérni a gondozási szükségletet.
Az MDF képviselője felvetette, hogy a módosítást most ne fogadják el, hanem tekintsék tárgyalási alapnak, és inkább készüljenek a jövő tavaszi nagy jogalkotási munkára a szociális területen.
Az általános vitát az ülést vezető Mandur László elnapolta, folytatására és a lezárásra várhatóan a következő ülésen kerül sor.
MTI
józsefváros
Drogbotrányba keveredett Pikó András képviselője, lemondott a mandátumáról
