A boldoggá avatási eljárás abban az egyházmegyében indul, melyben a jeles személy hosszú ideig élt, vagy ahol meghalt. Bálint Sándor esetében ez a Szeged-csanádi Egyházmegye – mondta a püspök.
A kánonjogi folyamat elindítását néhány évvel ezelőtt az egyházmegye korábbi vezetője, Gyulay Endre püspök kezdeményezte. Néhány hónapja befejeződött az ismerősök, tanúk meghallgatása, illetve Bálint Sándor műveinek összegyűjtése. A munkáról vaskos jegyzőkönyv készült, s ezzel lezárult a boldoggá avatási eljárásnak az egyházmegyében folyó része – mondta el Kiss-Rigó László.
A dokumentumokat a napokban a püspök eljuttatta a Vatikánba, ahol a Szentté Avatási Ügyek Kongregációja folytatja a vizsgálatot, s dönt arról, Bálint Sándor élete alapján példaképnek tekinthető-e, s volt-e olyan erény, melyet hősies fokon gyakorolt. Az eljárás két-három évtől évszázadokig is tarthat.
Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi„, a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
(mti)
József Jolán
Földöntúli testvérszeretet
