Ezért a gazdálkodók az aszály által okozott kár esetében a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer szerinti kárenyhítő juttatás iránti igényüket előzetes bejelentés nélkül nyújthatják be. Az aszálykár enyhítésére vonatkozó igényeket ugyanis csak akkor lehet benyújtani, ha az agrártárca vezetője az aszály létét hivatalosan is kihirdeti.
A mostani bejelentés – a közlemény szerint – nem érinti a gazdálkodóknak az elháríthatatlan külső ok, azaz a vis maior esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló, egy korábbi FVM-rendelet szerinti bejelentési kötelezettségét, amennyiben a vis maior bejelentéssel más jogcímek alapján igénybe vehető támogatással kívánnak élni. Azaz, a termelők további támogatásait az aszálykár bejelentése nem érinti, azzal élhetnek továbbra is.
A korábban közzétett tárcaálláspont alapján csak azok kaphatnak kárenyhítést a nem biztosítható káraik után, akik beléptek, illetve belépnek a nemzeti kockázatközösséget megtestesítő nemzeti kárenyhítési rendszerbe. Így az aszálykárenyhítésben is hasonló módszereket alkalmaznak, mint a fagykárenyhítésben.
A termelők szakértőinek becslése szerint az idei aszálykár értéke elérheti országosan akár a 150 milliárd forintot. Ezt a mértéket ugyanakkor az agrártárca túlzónak tartja.
A termelők elismerik ugyan, hogy tényleges aszálykár csak hét megyét sújtott, ugyanakkor szerintük a magasabb piaci ár nem kompenzálja a veszteséget – ez mintegy 5 millió tonna gabonát jelent, más kultúrákról nem is szólva –, mivel a meglévő gabona nagy részét állatokkal kell megetetni takarmányként. Így azt nem lehet a szabadpiacon értékesíteni. A termelők számára ugyanakkor egyértelműen kedvező hírnek minősítik a szakértők az ország teljes területére a vis maior kinyilvánítását.
(mti)
Izrael
A Tinshemet-barlang kőkorszaki titka
