Jogerős börtönbüntetésének megkezdése alól azért kapott halasztást Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető volt kampányfőnöke, mert az igazságügyi orvos szakértő szakvéleménye szerint Csonka Gábor „pszichés megbetegedése miatt életét közvetlenül veszélyeztető betegségben szenved”. A szakvéleményben az is szerepel, hogy Csonka betegség-tünetegyüttese „olyan krízishelyzetként értékelhető, amely az elítélt életét potenciálisan veszélyezteti”.
A volt szocialista politikus ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában, így vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt június 19-én jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték, de ő azóta sem vonult be a börtönbe, és a bűnügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság (FB) a napokban egészségügyi okból másodszor is halasztást adott neki.
Szebeni László, az FB elnökhelyettese lapunknak úgy nyilatkozott: az elítélt távolléte igazoltnak minősül. Az első végzés szerint a volt kampányfőnöknek szeptember 19-én, vagyis három hónappal a jogerős ítélet után kellett volna jelentkeznie a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben. A védő azonban orvosi igazolást mellékelve szeptember 4-én újabb halasztást kért. Ennek nyomán az FB december 19-ig lehetővé tette Csonka Gábornak az igazolt távollétet. Azonban Szebeni László rámutatott: ez a végzés még nem jogerős, az ügyész például szeptember 20-án vette át a dokumentumot, és a fellebbezési határidő még nem telt le. Az elnökhelyettes hozzátette: a bíró orvosi szakvélemény alapján dönt, s halasztást akkor engedélyezhet, ha az elítélt gyógykezelése büntetés-végrehajtási intézetben nem lenne megoldható, illetve ha az érintett egészsége, netán az élete súlyos veszélyben forogna.
A törvény szerint a két évet meghaladó szabadságvesztés megkezdésére akkor adhat halasztást a bíróság, ha az elítélt betegsége „az életét közvetlenül veszélyezteti”, ha ezt az igazságügyi orvos szakértői szakvélemény is alátámasztja, illetve ha a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálatának vezetője nyilatkozik arról, hogy az elítéltet a büntetés-végrehajtás keretei között nem tudják kezelni.
A büntetés-végrehajtás augusztus 1-jei nyilatkozata csupán annyit tartalmaz: „A gyógykezelés befejeződéséig, állapotának megnyugtató stabilizálódásáig a halasztás engedélyezését megfontolni javasoljuk.” Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke szerint a törvény alapján a büntetés-végrehajtásnak arra kellett volna egyértelmű választ adnia, hogy tudja-e kezelni az elítéltet vagy sem; az egyértelmű válasz hiánya viszont a halasztást engedélyező bírói döntés jogszerűségét kérdőjelezi meg.
Kulcsár Anna – Pilhál György
