Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az írószövetség tagjaként, köszöntőjében a szervezet 1956-os, illetve a rendszerváltás előkészítésében betöltött szerepét emelte ki. Halász János, az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottságának fideszes alelnöke Magyarország egyik legjelentősebb civil szervezetének nevezte az írószövetséget. „Nem lenne bonyolult dolog a kortárs irodalom támogatása, érdemes lenne végiggondolni a struktúrát, az is viszonylag egyszerű" – utalt a politikus a központi támogatások drasztikus csökkentésére.
Úgy vélte, hogy a folyóiratok, szervezetek és kis kiadók támogatása mellett az alkotói ösztöndíjak emelésére, olvasási közalapítvány létrehozására és „normális" könyvtártámogatási rendszerre lenne szükség. A kultúrpolitikának dolga lenne, hogy értéket és esélyeket teremtsen, „ha egy kultúrapolitika bátor, akkor ezt a csekély támogatást megadná" – szögezte le az ellenzéki képviselő.
Kalász Márton, aki 2001 óta tölti be az írószövetség elnöki posztját, beszédében a „túlélés három esztendejének" nevezte az elmúlt ciklust, felidézve, hogy az idei évben már csak a társszervezetekkel közösen megfogalmazott nyílt levél hatására kaptak központi támogatást. „Mi nem koldulni akarunk, ha támogatást kérünk, azt az egész ország kultúrájáért tesszük" – hangoztatta.
A szövetség Bajza utcai központjáról szólva leszögezte: a Magyar Írószövetség joggal követeli székházát, erről nem mondanak le, mert mind erkölcsi, mind jogi alapjuk megvan rá. A Magyar Írószövetség szombati közgyűlésére több mint kétszáz tag regisztrált, így a közgyűlés határozatképes, a tisztújításra a délutáni órákban kerül sor.
(stop.hu)
