KDNP: Kóka miért vár a lemondásával?

A vidékfejlesztési irodák működéséről, az illegális hulladéklerakókról, az egészségügyi reformról, valamint Kóka János távozásáról esett szó hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk órájában.

Rácz Róbert (Fidesz) azt mondta: a vidékfejlesztési irodák dolga, hogy a szocialista párt kampányfinanszírozásáról gondoskodjék. Kiemelte, hogy a helyi vidékfejlesztési irodák szocialista vezetői elkezdték szervezni a LEADER-program akciócsoportjait a kistérségekben. Mint hangsúlyozta, Hajdú-Bihar megyében ezt úgy teszik, hogy teljes mértékben kizárták ebből az ellenzéki vezetésű településeket.

Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program célja, hogy az egész országot lefedje helyi vidékfejlesztési közösségekkel, vagy LEADER-akciócsoportokkal. Hangsúlyozta: a kormány senkit nem kíván kizárni a programból. A fideszes képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Káli Sándor (MSZP) az illegális hulladéklerakók ügyéről beszélt. Mint arra rámutatott, az illegális hulladéklerakó helyek közterületeken vannak, az intézkedéseket azonban az önkormányzatoknak kell megtenniük. Kiemelte, hogy az elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát illeti, de könnyű kibújnia a felelősség alól.

Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter válaszában elmondta: a tárca átfogó és határozott lépést tervez az illegális hulladék lerakásával kapcsolatban. Kiemelte, hogy jelenleg mintegy 10-15 ezer illegális hulladéklerakóhely található Magyarországon. A miniszter beszámolt arról, hogy a minisztérium tervezi a Zöld Kommandó újbóli felállítását, amely helyszíni ellenőrzéseket végez majd. A képviselő a választ elfogadta.

Csáky András (MDF) arról beszélt, hogy az egészségügyi ellátórendszerben végrehajtott változások teljes bizonytalanságot okoztak. Kiemelte: a társadalombiztosítás részbeni privatizációja kapcsán folyó vitában csak szűk csoportok vesznek részt. Hangsúlyozta azt is, hogy realitássá vált az egészségügyi ellátásban az alapcsomag-szűkítés, például a felnőtt fogászati ellátás kikerülne a tb által támogatott körből, és külön díjat kellene fizetni a szabad orvosválasztásért.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter válaszában közölte: az elmúlt év változásainak célja nem a pénzügyi megtakarítás volt, hanem az, hogy a betegek terheivel törődjenek. Elmondta, hogy a kormány nem tervezi az egészségügyi ellátásban az alapcsomag szűkítését. A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen.

Deák András (KDNP) azt kérdezte a gazdasági tárca vezetőjétől, miért vár Kóka János gazdasági miniszter az év végégig, és miért nem mond le most posztjáról. Mint mondta, a nyers valóság az, hogy Kóka János egy kibontakozó uniós botrányt előzött meg lemondásával.

Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, a képviselő állítása minden alapot nélkülöz. Rámutatott arra, hogy Kóka János nem mondott le, hanem azt mondta, szeretné az év végén átadni a tárcát valaki másnak, azért, hogy a párt elnöki teendőivel foglalkozzon. A KDNP-s képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Balla György (Fidesz) az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a 2006-os költségvetésről szóló jelentésére hivatkozva azt mondta: ahova a jelenlegi felelőtlen kormányzat nyúlt, káosz keletkezett.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök folyamatosan azt hazudja, hogy a reformok világos koncepció mentén valósultak meg. Az ÁSZ jelentése azonban azt tartalmazza, hogy az átalakítások nem kidolgozott koncepció mentén valósultak meg – fűzte hozzá a fideszes képviselő.

Veres János pénzügyminiszter válaszában elmondta: nem káosz, hanem átalakítás van Magyarországon. Olyan átalakítások folynak – folytatta a miniszter -, amelyet az eurózóna valamennyi országa megcsinált az elmúlt 15 évben. Hozzátette: más országokban ilyen durva támadások sehol nem érték ezeket a döntéseket, mint Magyarországon. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés igen.

Balog Zoltán (Fidesz) szerint a kormány azt a hamis látszatott keltette, hogy a civil szervezetek nem tisztességesen használták fel a részükre megítélt támogatásokat. Emlékeztetett rá, hogy a kormány vizsgálatot rendelet el a civil szervezeteknek jutatott támogatások kapcsán, sajtóhírek szerint a Zuschlag-ügy miatt.

Veres János azt mondta: „ha valaki egyszer a magyar költségvetésből bármelyik kormány döntése alapján forrásokhoz jut, akkor azoknak a forrásoknak a szerződés szerinti felhasználását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal természetesen megteheti a későbbiek során is, (hogy ellenőrzi)”. Balog Zoltán nem fogadta el a választ, a parlamenti többség igen.

Heintz Tamás (Fidesz) elmondta: először a konvergenciaprogrammal 250 milliárd forintot kivontak az egészségügyből, most pedig ennek töredékét készülnek visszaadni. Hozzátette: a mentőszolgálatnak két milliárd forintot ígértek, „a reformot végrehajtani hajlandó” kórházaknak 25 milliárd forint támogatást ígértek. A kórházaknak jutatott támogatás jelszava ez is lehetne: „kórházreform = WC-papír bablevessel, szappannal, törölközővel” – fogalmazott a fideszes képviselő.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter azt mondta: az egészségügyben eddig sem volt semmi ingyen, hálapénzt kellett fizetni a szolgáltatásokért. Mint mondta, a vizitdíj bevezetése jelentősen csökkentette a hálapénzt.

A miniszter azt kérdezte a képviselőtől, miért nem beszél arról, hogy csökkentek a gyógyszerárak, szufficites az egészségbiztosítási alap és jó döntés volt az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása. Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, de a Ház igen.

MTI