A pozsonyi parlamenti döntés semmiképpen nem szolgálja a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődését – közölte Sólyom László, miután a V4 államfői találkozójának keretében a tervezettnél jóval hosszabb, mintegy egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel.
A visegrádi négyek Balaton-parti csúcstalálkozója után a két államfő kétoldalú találkozón vett részt, amelyen kizárólag a szlovák parlament csütörtöki, a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatáról tárgyaltak.
Sólyom László a találkozót követően kifejtette: Ivan Gasparoviccsal jövőbe mutató politikát kezdtek el folytatni. Ezért tartottak közös előadásokat először szlovák, majd magyar egyetemen. „Szerettük volna a fiatalokkal megértetni, hogy ne sérelmi politikát folytassunk, azonban ez az aktusa a szlovák parlamentnek keresztülhúzta ezt a jószándékot is" – fogalmazott a köztársasági elnök.
A hosszúra nyúlt megbeszélés ellenére nem közeledtek az álláspontok – közölte az államfő. „Elnök úr azt mondta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam, hogy ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk, tisztázni kell a múltat". Ha a múltról csak sztereotípiák, érzelmek maradnak, akkor biztosan nem lesz megbékélés – fogalmazott.
Sólyom László a megbeszélés során tisztázni kívánta a cseh és a szlovák helyzet közötti különbséget. Azt, hogy Csehország világos különbséget tett a németek és a magyarok kitelepítésének indokai között, akárcsak a második világháború után a nagyhatalmak.
„Elnök úr azt mondja, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart?" – idézte fel a megbeszélésekről a köztársasági elnök. Válaszként kifejtette: az akkori politika szerint területtel együtt történhetett volna ez meg. Az ezt követő lakosságcsere során pedig a szlovákok önként jelentkezhettek a hazatérésre, a magyarokat azonban kényszerítették az áttelepülésre.
A lakosságcsere hatvanadik évfordulója kapcsán ismét előtérbe került, hogy ideje lenne végre az európai normák szerint elnézést kérni azoktól, akiket akkor súlyos igazságtalanság ért – fűzte hozzá az államfő. „Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részüket kényszermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni".
A köztársasági elnök szerint a Magyar Koalíció Pártjának egy megbékélési nyilatkozatra tett korábbi javaslata nem válthatott ki ilyen reakciót Szlovákiától. Emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság a rendszerváltás után eltörölte a németeket sújtó, hasonló törvényeket.
„Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a magyarokat?" – tájékoztatott Sólyom László. Hozzáfűzte: „Ez egy váratlan lépés volt, a kapcsolatok felívelő szakaszát, úgy látom, hogy megszakítja".
Egy kérdés kapcsán az államfő azt mondta: tárgyalópartnerével tisztázták, szó sincs arról, hogy most bosszúállás és kölcsönös retorzió következne, azonban nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák parlamenti határozatot.
Az MTI kérdésére, hogy tapasztalt-e vagy kapott-e konkrét biztatást arra, hogy a későbbiekben tárgyalhatnak a Benes-dekrétumok kérdéséről, Sólyom László közölte: nem, meglátása szerint ugyanis a szlovák álláspont az, hogy nem akarnak a múlttal foglalkozni.
Egy másik kérdés kapcsán Sólyom László elmondta: „mi felvetettünk egy megbékélési nyilatkozatot, amire egy pofon volt a válasz".
Szili egyértelmű állásfoglalást vár
A kollektív bűnösség elvével kapcsolatban egyértelmű állásfoglalást vár a Szlovák Nemzeti Tanács elnökétől a magyar Országgyűlés elnöke, aki az MTI-nek is eljuttatott pénteki levelében hangsúlyozta: ennek alapján tartja tervezhetőnek a szlovák-magyar kapcsolatok jövőjét.
„A kialakult helyzetben kérem az Elnök urat, hogy tegye egyértelművé álláspontját a kollektív bűnösség szlovákiai magyarságra vetülő árnyékának eloszlatása érdekében. Az Elnök úr állásfoglalása alapján tartom tervezhetőnek kétoldalú kapcsolataink jövőjét" – fogalmazott Pavol Paskának címzett levelében Szili Katalin, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák parlament elnöke nem tájékoztatta a tervezetről.
Mint írta, nagy megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács csütörtökön elfogadta a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét kimondó határozatot. Mivel a dokumentum egyúttal a kollektív bűnösség elvének elutasítását is kinyilvánítja, a magyar házelnök reményét fejezte ki, hogy az egymásnak ellentmondó szemléletek közül a kollektív bűnösség elvének elutasítása jelenti a mérvadó értelmezést.
Szili Katalin kifejtette: a magyar parlament pártjai, bizottságai és ő maga személyesen is mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok megszabaduljanak a múlt terheitől.
Felidézte, hogy múlt pénteken a magyar parlament öt pártja közös nyilatkozatban egységesen és határozottan elutasította a kollektív bűnösség elvét.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ezek cáfolataként mégis elfogadásra kerülhetett egy olyan döntés, amely a mai Európa értékeivel és jogelveivel szöges ellenétben áll. A kollektív bűnösség jelentése és egész közösségek megbélyegzése ismét generációkban alakíthat ki téves képzetet a többség oldalán, és elmélyítheti a régi sebeket a kisebbségi közösségben" – hangsúlyozta levelében Szili Katalin.
Az öt parlamenti párt EP képviselői is elítélik
Az öt magyar parlamenti párt európai parlamenti képviselői – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – pénteken közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament előző napi döntését, amely a Benes-dekrétumokat politikailag megerősíti.
(MTI)
NB I
Nagy fába vágta a fejszéjét az Újpest, és ebben az MLSZ sem akadályozhatja meg
