Megvizsgálják a rendőrség igazoltatási gyakorlatát

Szeptember 17-én hat hónapig tartó vizsgálatot indít a Magyar Helsinki Bizottság és az Országos Rendőr-főkapitányság három település, Budapest, Szeged és Kaposvár rendőrkapitányságain. A jogvédő szervezet a rendőrséggel együttműködve arról tájékozódik: hatékony és nem diszkriminatív-e az igazoltatások gyakorlata.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője azt mondta, minden bizonnyal módosítani kell a rendőrségi törvényt és a praxist is. Idehaza a jogszabályok alapján szinte bármikor bárkit igazoltathatnak, és mindenkiről nyilvántartást vezetnek. Ezt azért teszik, hogy a szolgálatban lévő rendőr bizonyíthassa: a munkaidejében dolgozott.A rendőrség évente 1,8-2 millió esetben igazoltatja az állampolgárokat – emlékeztetett a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. Tóth Balázs hozzátette: minden harmadik-negyedik állampolgárt igazoltatják. A lakosok túlnyomó része ebben a formában kerül kapcsolatba a rendőrséggel. A tömeges igazoltatás sok pénzbe, becslések szerint több mint félmilliárd forintba kerül évente. Nem közömbös tehát, hogy a rendőrség miképpen él ezzel a lehetőséggel. A vizsgálat megindítása előtt a jogvédők első lépésként feltérképezték az igazoltatásról szóló jogszabályokat, belső utasításokat. Elemezték azt is, hogy alkalmazásuk milyen alkotmányossági problémákat vethet fel. Emellett formanyomtatványt szerkesztettek. Ezen rögzítik majd az igazoltatás főbb jellemzőit a vizsgálatba bevont három településen: Budapest VI. kerületében, Szegeden és Kaposvárott. Felírják az adatlapra, mikor és miért igazoltattak: délelőtt, délután, az utcán vagy a diszkóban, szórakozóhelyen. A rendőrök feltüntetik azt is, hogy megítélésük szerint az igazoltatott személy milyen etnikai csoporthoz tartozik. Fekete, arab, roma vagy európai fehér.

Kulcsár Anna

(Részletek a Magyar Nemzet 2007. szeptember 15-i számában)