„Az angol, a német, a francia és a spanyolt követően a lovári nyelvvizsgára jelentkeznek a legtöbben" – mondta el Juhász Gyula, az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK )munkatársa.
A jelentkezők száma tavaly 1550 fő volt. Az ITK tapasztalatai szerint – bár erről nincs statisztikájuk – főként a nem roma származásúak jelentkeznek vizsgára cigány nyelvből. Inkább nem roma származású egyetemisták érdeklődnek, és azok, akik valamilyen módon a munkájuk során a cigány lakossággal kapcsolatba kerülnek: pedagógusok, szociális munkások.
A cigány nyelvvizsga népszerűsége a 2000-ben életbe lépett felsőoktatási törvény után ugrott meg, akkortól ugyanis államilag elismert nyelvvizsgához kötik a diploma megszerzését. Az ITK-ban 2005 tavaszán végzett szóbeli felmérés szerint a közel négyszáz középfokra jelentkező vizsgázó közül mindössze 12 fő mondta azt, hogy nem csak nyelvvizsgára van szüksége, cigány nyelvtudását másra is használni fogja.
Ez tehát azt mutatja, hogy a tanulók többségét nem maga a cigány nyelv, hanem a diploma megszerzése motiválja – állapította meg a felmérés.
Balogh Borbála, az ITK egyik vizsgáztatója szerint ma a 600-700 ezer főre tehető magyarországi romáknak csak mintegy 15 százaléka beszéli a cigány nyelvet, illetve annak valamelyik változatát.
(mti)
