A képviselői felszólalások során Kis Péter László (MSZP) visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy Gráf József agrárminisztersége alatt, 2005-ben „szétverték” az élelmiszerbiztonsági hatósági rendszert. A képviselő értékelése szerint más területeken is sokszor bebizonyosodott, hogy több felelős rendszert nem lehet létrehozni: az egyetlen megoldás, ha feláll egy hatékony, egységes hatóság a tízmillió magyar állampolgár egészségbiztonsága érdekében. Kis Péter László hozzáfűzte, hogy valóban voltak viták a tárcák között, szakmaiak mellett presztízsviták is a hatósági szerepekről.
Medgyasszay László (KDNP) közölte: pártja ebben a formájában nem tudja támogatni a törvényjavaslatot, csak alapvető módosítások után szavaznák meg. A képviselő legfőbb kifogása az volt, hogy a hatóságból értékelése szerint kimarad az egészségügy, a fogyasztóvédelem kerül ebbe a szerepkörbe, ami bármennyire is fontos, nem tudja garantálni az egészségbiztonságot. A képviselő szorgalmazta, hogy az élelmiszerbiztonsági szakhatóság ne csak egységes, hanem önálló költségvetési szervezet is legyen. Felvetette azt is, hogy ne csak bírságok legyenek, hanem büntetőjogi következménye is legyen annak, ha valaki nyereségvágyból az emberek egészségére káros élelmiszereket forgalmaz.
Font Sándor (Fidesz) álláspontja szerint az a legnagyobb gond, hogy 2004-ben, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a kormány nem hívta fel a piac szereplőinek figyelmét a kellő gondosságra, ami elengedhetetlen, mivel a határok megszűnése után a vámmentesen áramló élelmiszerekkel számos nem kívánatos termék kerülhet az üzletekbe. Hozzáfűzte, hogy a régi uniós nyugat-európai országokban erős hatóságok szűrik ki ezeket a nem kívánatos termékeket.
Font Sándor koalíciós vitákat gyanított a törvényjavaslat mögött, mintha Horváth Ágnes szabad demokrata egészségügyi minisztert „cserélték volna” a szocialista Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszterre, akinek tárcájához a fogyasztóvédelem tartozik. A képviselő közölte: a Fidesz is csak alapvető módosításokkal tudná támogatni a törvényjavaslatot.
Medgyasszay László szerint az egészségügyi tárca kihagyása a mostani helyzetben önmagában nem lenne baj, de hosszú távon, egy jobb egészségügyi tárcában bízva, fontos szerepet kell kapniuk az egészségügyi szakhatóságnak.
Font Sándor pártja nevében azt javasolta, hogy – sok európai országhoz hasonlóan – az illetékes tárca nevében szerepeljen a fogyasztóvédelem is, ami az egyik legfontosabb XXI. századi kérdés. Kökény Mihály (MSZP) és Gőgös Zoltán államtitkár cáfolta, hogy koalíciós presztízsharcok alapján akarnák felállítani az egységes szakhatóságot.
Medgyasszay László (KDNP) szerint több ellenőrre és több ellenőrzésre van szükség a nem megfelelő minőségű élelmiszerek kiszűréséhez. Úgy vélte, e téren Magyarország az EU-csatlakozás óta meggyengült, ezért van szükség a zéró toleranciára az élelmiszerbiztonság területén. Bagi Béla (Fidesz) úgy vélte, Magyarországnak jók az adottságai a minőségi élelmiszer-alapanyag előállításához, ezért törekedni kellene az adalékanyag csökkentésére. Hozzátette: az adalékanyagok használata nem a fogyasztók érdeke. Ráadásul ez a magyar minőségi alapanyaggyártók érdekei ellen van – jelentette ki.
Gőgös Zoltán az elhangzottakra reagálva úgy vélte, lehet szigorítani az élelmiszerekkel szembeni minőségi elvárásokat, ám ez azt eredményezheti, hogy a magyar termelők kiszorulnak nem csak az uniós, de a hazai piacról is. Az államtitkár szerint a magyar hatóságoknak nincs lehetőségük az EU-ból dokumentumokkal érkező élelmiszer-alapanyagok ellenőrzésére.
Jakab István (Fidesz) erre reagálva azt mondta: a határátlépéskor nem, ám a felhasználáskor, illetve a forgalomba hozatal előtt lehet ellenőrizni az alapanyagokat, élelmiszereket.
A fideszes képviselőhöz kapcsolódva Medgyasszay László (KDNP) azt mondta: ha kicsit nehezebben is, mint az EU-csatlakozás előtt, de van lehetőség a termékek forgalomba hozatal előtti vizsgálatára. Ehhez ember és megfelelő laboratórium kell – közölte.
Kis Péter László (MSZP) szerint a Btk.-nak és az ítélkezési gyakorlatnak kellene olyannak lenni, hogy az élelmiszer-feldolgozóknak és kereskedőknek ne érje meg az egészségre káros termékeket forgalomba hozni.
Gőgös Zoltán zárszavában azt mondta: az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet létrehozásával a párhuzamosságokat kívánják megszüntetni az egyes hatóságok között, illetve az egyes feladatok leosztását határozták meg pontosan. Az élelmiszerbotrányokkal kapcsolatban az államtitkár azt mondta: az érintettek nem ritkán maffiaeszközökkel dolgoznak, ám ez nem ritka, más országokban is tapasztalható hasonló.
Harrach Péter, az ülés vezető parlamenti alelnök lezárta az általános vitát és berekesztette az Országgyűlés ülését.
A parlament következő, kétnapos ülését Harrach Péter szeptember 17-re hívta össze.
(mti)
Ukrajna
Brussels Stabs European Farmers in the Back
