Mint ismert: az Országgyűlés szeptember 10-én elfogadta az „Állami vagyonról” címet viselő, de valójában az egész nemzet vagyonát érintő törvényt. A korábban a köztársasági elnöknek, majd a képviselőknek írt tiltakozó levelet aláíró személyiségek az Alkotmánybírósághoz fordulnak a törvény alkotmányellenességének megállapítása érdekében.
„Így a tulajdonosi joggyakorló részvénytársaság héttagú tanácsa döntésétől függően szabadon eladhatóvá váltak a közfeladatokat ellátó intézmények műemléknek nem minősülő ingatlanjai, a kormányzati épületek, az egyetemek, kórházak, múzeumok, színházak, könyvtárak épületei. Üzleti vagyonná vált az állami tulajdonban álló termőföld, amelynek eredeti célja a családi gazdaságok erősítése és a birtokegyesítés volt" – áll az Élőlánc Magyarországért Mozgalom weboldalán teljes terjedelmében elérhető nyílt levélben.
„Addig is, amíg az Alkotmánybíróság a döntését meghozza, kérjük a Pénzügyminiszter urat, hogy ne engedélyezze az értékesítési eljárásokat!” – követeli a levelet jegyző 62 közéleti személyiség Veres Jánostól, majd így folytatják: „Kérjük, hogy a társadalmi béke és a nemzet önrendelkezési jogának megteremtése okán tanúsítsanak önmérsékletet a nemzet vagyonának értékesítése területén, hiszen egy, a kérelmünknek helyt adó alkotmánybírósági döntés esetén a megkötött szerződések ugyan érvényesek maradhatnak, de az általuk kiváltott társadalmi elégedetlenség olyan következményeket vonhat maga után, amelyek sem az államnak, sem a nemzetnek nem válnak hasznára.”
A levelet a többi között aláírta: Náray-Szabó Gábor, Ángyán József, Fábry Sándor, Gazsó Ferenc, Hegedüs Zsuzsa, Karátson Gábor, Lányi András, Mádl Ferenc, Makovecz Imre, Mellár Tamás.
