Van-e kiút a válságból?

Az igazságosabb és testvériesebb társadalomért címmel közös konferenciát szervezett a Magyar Szociális Fórum, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Professzorok Batthyány Köre. A rendezvénnyel – az egyik előadó megfogalmazása szerint – a baloldaliak és keresztények nyújtottak kezet egymásnak az ország problémáinak megoldásáért.

Együtt keresnek kiutat az ország válságából, megjelölve azokat a közös keresztény és baloldali értékeket, melyek alapján újraépíthető a megrendült nemzeti és társadalmi összetartozás.
Megnyitójában Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, professzor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke is hangsúlyozta: az általuk támogatott értékek alapján keresik a kapcsolatokat más irányzatokkal. Úgy vélte, az itt megjelent felek között talán csak a nyelvezet eltérő, de ezek az eltérések is áthidalhatók.

A társadalmi tűrőképesség különböző manipulációs technikákkal még növelhető

Gazsó Ferenc, a Corvinus Egyetem professzora Hatékony társadalomszervezés, nagyobb társadalmi igazságosság című előadásában gyakorlati példákat említve tört lándzsát a szerinte elkerülhetetlen rendszerkorrekció mellett. Ennek a korrekciónak szerinte csak a civil társadalom lehet a motorja. A mai magyar kapitalizmusban a profitmaximalizáció elve maga alá gyűri a társadalom egészét, így a reformoknak nevezett intézkedések nem jelentenek mást, mint a társadalmi erőforrások magánszférába történő átszivattyúzását.

Gazsó szerint Magyarországon nem létezik társadalmi kohézió, a szereplőket kiszorító jellegű verseny jellemzi. Úgy vélte, a magyar társadalmat az állampolgári szervezetlenség tartja még össze, a civil társadalom nem létezik, ezért a politikai osztály bármit megtehet. A hatalom még úgy hiszi, a társadalmi tűrőképesség különböző manipulációs technikákkal még növelhető. Ma Magyarországon csak a multik prosperálnak, ezek a rendszerváltás óta 37 milliárd dollárnyi tőkét hoztak be, amivel 54 milliárdnyi hasznot termeltek, ebből 45 milliárdot kivittek.

Az előadó szerint a hazai gazdaságot növekedési pályára kellene állítani, mert ez most csak vegetál, az állami beruházások 80 százalékából szintén nem ők, hanem a multik részesülnek.
Magyarországon rendkívül alacsonyak a munkabérek, a magyar termelékenység 61 százalékon áll, míg a bérek alig érik el az uniós átlag 30 százalékát. Kialakulóban van egyfajta falanszterkapitalizmus, ahol mindenben a piaci logika érvényesül. A jelenlegi viszonyok fenntartását csak a hatalmas társadalmi tehetetlenség, a szervezetlenség teszi lehetővé. A politikai elit egyetlen célja, hogy kiszolgálja a multikat. Ennek érdekében a politika már „lábon megvette a szakszervezeteket”. Gazsó a jelenlegi politikai rendszert demokratikusnak nevezett elituralomként írta le.

Pozitív diszkriminációt a házasságnak!

Dr. Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke korreferátumában elmondta, a négy- és többgyermekes családok 80 százaléka él a létminimum alatt. Ők tekinthetők a társadalom állatorvosi lovának, még rosszabb helyzetbe kerülnek a jövőben, a politikai döntésekbe nem vonják be őket. A mostani demográfiai és társadalmi válságból kiutat a házasság pozitív diszkriminációja jelentene. Ennek azonban aligha van esélye, hiszen közismert, hogy az ideális fogyasztó az identitását elvesztő szingli. A kemény kormányzati és médiamanipuláció ellenére Magyarország még mindig Európa legcsaládbarátabb országa.

Zsákmányszerző csoport tör a maradék közösségi forrásokra

Ángyán József egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezetője szerint most egy kíméletlen tőkefelhalmozás zajlik. Ma Magyarországot a megkésett vadkapitalizmus jellemzi, ahol hosszú időre eldől, ki lesz fenn és ki lesz lenn. Szerinte egy zsákmányszerző csoport mohó gyarapodása érdekében, kapcsolati tőkéjéből és az információs monopóliumának fenntartásával meg kívánja szerezni a maradék közösségi forrásokat. Ezért felgyorsították a nemzeti vagyon eladását, amit a legszembetűnőbben a frissen elfogadott vagyontörvény jelez. Hiszen egy hétfős, a miniszterelnök alá tartozó testület fog dönteni többek között a másfél millió hektáros nemzeti földvagyon felett. Közpénzekből és EU-forrásokból tovább erősítik az erőseket, a multikat. Ugyanezt a célt szolgálja az úgynevezett „életképességi határok” olyan szinten történő meghúzása, hogy a mezőgazdaság szereplőinek csak töredéke pályázhasson. A céljaik világosak, el kell űzni a parasztokat földjeikről, hogy azután azok a nyugati árak töredékéért megszerezhetők legyenek.