Vasy Géza a Magyar Írószövetség új elnöke

Valóban végveszélybe került volna a magyar irodalom és a magyar nyelv? Ez a kérdés hangzott el leggyakrabban szombaton, a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésén, amelyet a Fasori Evangélikus Gimnázium aulájában tartott meg a legreprezentatívabb hazai írószervezet.

Az eljövendő három évre megválasztott új elnök, Vasy Géza irodalomtörténész úgy fogalmazta meg ars poeticáját, hogy kötelességének tartja megakadályozni a herderi jóslat megvalósulását a magyarság kulturális eljelentéktelenedéséről. Szavaival maximálisan egyetértettek az új elnökség tagjai: Ács Margit, Jókai Anna, Ágh István, Kalász Márton, Vári Fábián László írók, Szörényi László irodalomtörténész és a tisztségéből leköszönő titkár, L. Simon László is, akit minden valószínűség szerint a következő elnökségi ülésen az új elnök hivatalosan is fölkér munkájának folytatására.

A tagság megválasztotta a választmány ötvenhat tagját és négy póttagját, valamint az új felügyelő bizottságot is. Az írószövetség örökös tagjának címét kapta meg Jókai Anna javaslatára a leköszönő elnök Kalász Márton, akinek a tagság ötperces vastapssal köszönte meg a kétszer hároméves cikluson át végzett áldozatos munkáját. Soha egyetlen elnököt nem ért annyi méltatlan támadás hat esztendő alatt, mint Kalász Márton József Attila-díjas költőt – mondotta el beszédében L. Simon László költő, a szövetség régi-új titkára. Kalász Márton mellett Rába György költő, műfordító, Vasadi Péter költő, Sánta Ferenc író és Kányádi Sándor költő kapta meg az örökös tagságot igazoló oklevelet.

A Magyar Írószövetség hű maradt hát a hagyományaihoz, s nem hagyta magát ezúttal sem elcsábítani a politikamentességre biztató szirénhangoktól. Tavaly október 23-án, még éppen csak hogy elkezdődtek a rendőri brutalitás szégyenteljes megnyilvánulásai, a Magyar Írószövetség már tiltakozó jegyzéket küldött a kormánynak, amelyben elítéli meg azt is, hogy az engedély nélküli tüntetések résztvevőivel is olyan durván bánjanak, ahogyan már a nyolcvanas években sem volt szokásban. A szombati közgyűlésen Mezey Katalin költő felháborodottan tiltakozott szüleink, gyermekeink, unokáink nevében is az állami egézségügyi sarc, a közoktatás fizetőssé tétele, a magyar kultúra intézményeinek szétverése ellen. Sebeők János megfogalmazott egy kiáltványt, amelyet a tagság két személy kivételével elfogadott.

A Magyar Írószövetség csatlakozva a magyar politikai közösség és a magyar, illetve a nemzetközi diplomácia álláspontjához, felszólítja a szlovák parlamentet a Benes-dekrétumokat újraszentesítő többségi parlamenti döntés haladéktalan visszavonására. A kollektív bűnösség gondolata az európai uniós eszmeiségbe semmiképp sem illeszthető bele. A Magyar Írószövetség a magyar-szlovák megbékélés híve, ezért a leghatározottabban tiltakozik a történelmi sebeket ismételten feltépő szlovák parlamenti döntés ellen. Halász János fideszes politikus felszólalásában a Magyar Írószövetséget a legtekintélyesebb magyar civil szervezetnek nevezte, amelynek támogatása a kormánynak kutya kötelessége lenne. Csontos János költő személyes hangú hozzászólásában a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházáról úgy beszélt, hogy az reményei szerint a magyar kultúra és az irodalom megújulásának epicentrumává válhat. Ebből az épületből a jelenlegi kormány szíve szerint már rég kiebrudalta volna a Magyar Írószövetséget, ha a 2002-es választások előtt a kultusztárca Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter vezetésével nem veszi bérbe a székházat a VI. kerületi önkormányzattól 2011-ig.

<i>Pósa Zoltán</i>