A reálgazdaság jól teljesített, ám az államháztartás hiánya lényegesen magasabb lett a vártnál, és csakúgy, mint 1990 óta minden választási évben, megközelítette a GDP 10 százalékát – mondta Veres János. Hozzátette: az államháztartás finanszírozási igénye 1994-ben a GDP 12,1 százalékát tette ki, 1998-ban 9,8 százalékát, 2002-ben 10,2 százalékát, míg 2006-ban 10 százalékát.
A nagy egyensúlyvesztés ellenére 2006 egyben kiindulópontját is jelentette egy olyan folyamatnak, ami elvezet a fenntartható növekedéshez, Magyarország további gyors felzárkózása feltételeinek biztosításához – fűzte hozzá a pénzügyminiszter. Veres János hangsúlyozta: a kormány 2006-ban szakított a korábbi gyakorlattal, és az egyensúlytalanságra nem egyszeri kiigazítással, hanem reformok beindításával reagált, annak érdekében, hogy 2010-ben, a következő választási évben ne fordulhasson elő hasonló helyzet.
Közölte: 2006 első felében kiderült, hogy – elsősorban a tb-alapok hiánya és a kamatkiadások növekedése miatt – az eredetileg tervezett egyensúlyjavítási elképzelések nem hozzák meg a várt eredményt. Az új kormány ezért elkerülhetetlennek tartotta egy évközi gazdaságpolitikai fordulat végrehajtását, aminek rövid távon az államháztartás egyensúlyi helyzetének rendezése volt a legfontosabb célja.
Szavai szerint a kormány világossá tette, hogy a kiigazítás átmeneti növekedési áldozattal jár, a programidőszak elején az adóterhelés átmeneti emelésére is szükség van, és hogy a lépések az infláció csökkenésének ideiglenes megtorpanását okozzák. A pénzügyminiszter elmondta, hogy tavaly a GDP növekedése 3,9 százalékos volt, ami nem sokkal maradt el az eredetileg számítottól, a külkereskedelmi mérleg hiánya mintegy 1 milliárd euróval csökkent 2005-höz képest, és a fizetési mérleg hiánya a GDP arányában mérve az eredetileg prognosztizált 7,7 százalék helyett 5,8 százalék lett, 1 százalékponttal kevesebb, mint 2005-ben. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya azonban elérte a GDP 9,2 százalékát.
A külföldi tőkebefektetések értéke 4,9 milliárd euró volt, ami több mint 1 milliárd euróval maradt el a megelőző évitől. A csökkenés mögött azonban nem tőkekivonás áll, hanem az, hogy néhány multinacionális cég a korábbi években bevont működő tőkét tulajdonosi hitelekké alakította át.
Tavaly az első fél évében a forint több mint 10 százalékkal gyengült, amit a külső okok mellett a rossz magyar egyensúlyi helyzet idézett elő. Az év második felében a forint tartósan erősödött, amiben jelentős szerepet játszott, hogy a külföldi partnerek hitelesnek fogadták el a kormány kiigazító programját – mondta Veres János.
Az infláció éves átlagos üteme 3,9 százalék volt, magasabb az eredetileg prognosztizáltnál. Ennek oka alapvetően a kiigazító intézkedések, elsősorban a háztartási energiaár-emelések és az adóváltozások egyszeri árnövelő hatásában rejlik. Az egy keresőre jutó reálbér az eredetileg prognosztizáltnál magasabb infláció ellenére 3,5 százalékos ütemével elérte, sőt némileg meghaladta a költségvetés kialakításakor számított értéket.
A pénzügyminiszter szavai szerint a szociális támogatásokat illetően 2006 a nagy átalakítások éve volt. Jelentősen változott a családtámogatási rendszer, a közgyógyellátás, a gáz- és távhőszolgáltatás támogatási rendszere, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő támogatások rendje is.
Befejezésül az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól Veres János elmondta, hogy az ÁSZ a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve annak helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és a még fennálló hiányosságokra egyaránt felhívta a figyelmet. Hozzátette: a számvevőszéki jelentésben a pénzügyminiszternek javasolt feladatok végrehajtásával kapcsolatban a szükséges intézkedéseket már megtették.
MTI
Sahed 136
Háromméteres öngyilkos drónokkal támad Oroszország
