Magyarország csak akkor lesz képes a GDP-arányos államháztartási hiányt a maastrichti követelménynek megfelelő 3 százalék alá szorítani, ha az elsődleges költségvetési egyenleg pozitívvá válik, hiszen az államadósság törlesztése önmagában a GDP 3 százalékát jelenti – mondta Veres János.
A pénzügyminiszter kifejtette: eredményszemléletben az idei, várhatóan 6,4 százalékos államháztartási hiány után jövőre 4,3 százalékot tartalmaz a konvergenciaprogram, 2009-ben 3,2 százalékot, amely már pozitív elsődleges egyenleg mellett valósulhat meg.
A demográfiai helyzet miatt a következő évtizedekben konfliktusok várhatók a nyugdíjrendszerben, ami vagy „nem megfelelő színvonalú ellátás„, vagy a korábbiaknál jóval nagyobb költségvetési kiadás mellett oldható fel – jelezte Veres, hozzátéve, hogy ez indokolja a nyugdíjreformot.
Noha az egészségügyi reform sok konfliktust hozott, de 2007-ben először a költségvetési előirányzaton belül marad az egészségügyre fordítandó összes államháztartási kiadás – jelentette ki a pénzügyminiszter. Magyarázatként hozzátette, hogy sikerült a gyógyszertámogatási előirányzatot „olyan szabályozással körülbástyázni, amelynek nyomán a gyógyszerkassza a tervezett keretek között maradhat”.
Veres János ismertette az ötpárti előkészítéssel folyó új költségvetési szabályozást, amelynek keretében a költségvetési fejezeteknél egyensúlyi tartalékképzést és pozitív elsődleges egyenleget kívánnak előírni. Tárgyalások folynak arról, hogy az új szabályok fenntartható államadósságszintet, az önkormányzati adósságszint korlátozását tartalmazzák, valamint költségvetési plafont valamennyi költségvetési fejezetnél – jelezte a pénzügyminiszter.
„Mindezt egy újonnan létrehozandó szervezet, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala értékelné azzal a szándékkal, hogy a beérkező költségvetési javaslatok hatását ez a szervezet mutassa be és tegye átláthatóvá„ – hangsúlyozta Veres János.
MTI
Oroszország
Putyin békéről üzent
