Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Németországot veszélyes orvoshiány fenyegeti című cikkében ismerteti a helyzetet a mind égetőbbé váló szükséghelyzetről. Orvosi szervezetek riadót fújnak: Németországban egyre nő a gyógyító szakemberek hiánya, ennek oka pedig az alacsony fizetések, az utánpótlás elvándorlása, illetve a rossz munkakörülmények. Nyoma sincs a következő öt évben nyugdíjba vonuló 41000 orvos helyébe lépő utánpótlásnak – nyilatkozta Andreas Köhler, a német háziorvosok szövetségének vezetője. Egyes régiókban folyamatosan romlik az orvosi ellátás: Alsó-Szászországban már most is hiányzik 186 háziorvos, Szászország-Anhaltban 120, Westfalen-Lippében 60, Brandenburgban 56, Mecklenburg-Elő-Pomerániában 30, Thüringiában 14 és az Észak-Rajna vidékén tíz. Országos szinten a következő négy évben 250 idegorvos hiányára kell felkészülni. De egyéb területeken is, mint a szemészek, bőrgyógyászok, sebészek és boncolóorvosok, növekszik a betöltetlen álláshelyek száma. Köhler elismerte: egyes nagyvárosokban egyfajta túlzott orvosi ellátottság tapasztalható. Nem sikerül pl. az orvosokat Berlinből a 60 kilométerre fekvő Uckermarkba telepíteni. Akinek vidéken minden második nap ügyeletet kell adnia, az gyakran idő előtt adja fel orvosi praxisát. Összesen több mint 30000, Németországban kiképzett orvos dolgozik külföldön. Az orvosi szervezetek adatai szerint a szakma gyenge vonzereje a viszonylag rossz munkafeltételekre, rossz fizetésekre, nagy terhelésre vezethető vissza. Szakértők a kifizetetlen túlórákat 1,2 milliárd euró értékűre becsülik. A német orvosok hetente 50,6 órát dolgoznak – tízzel többet, mint a többi EU tagállamban. A helyzetet tovább rontja, hogy a kórházakban jobban kialakult a hierarchia, mint a hadseregben.
Mannheimer Morgen (morgenweb.com)
A baden-württembergi napilapban Roland Mischke A gyermekeinknek nehezebb lesz címmel ismerteti a brüsszeli bizottság tanulmányának meglepő végeredményét. A tudásalapú társadalom következtében nőnek majd az unión belüli jóléti szakadékok. Szociális valóság Európában mottóval készítette az EU felkérésére egy szakértői csoport elemzését, melyben riasztó adatokat közölt. Az uniós polgárok szociális jóléte nem nő, hanem csökken. Ebben foglalható össze a 27000 uniós állampolgár véleménye. Az összes tagállamban végzett felmérésből kiderül: a polgárok elsősorban a fiatal generációk jövőjét látják igen sötéten. A tanulmány szerzői azt is megkérdezték, hogy a válaszadók mit tekintenek a személyes siker kulcsának. Az eredmények egyértelműek: 62 százalék abból indult ki, hogy a jó képzettség a legfontosabb tényező. Meglepően magas azoknak az aránya (45 százalék) akik úgy hiszik, az is előrejut, aki keményen dolgozik, de azok száma is (26 százalék) akik szerint a megfelelő kapcsolatokkal lehet karriert csinálni.
A kérdezők az iránt is érdeklődtek, hogy a válaszadók hogyan képzelik el öt év múlva személyes jövőjüket. Minden hetedik válaszadó úgy véli, rosszabb lesz, 40 százalék szerint szerint a helyzet változatlan marad, míg 41 százalék bízik javulásban. Jövőjüket illetően a legoptimistábbak az észtek, 60 százalékuk bízik a javulásban és csak 6 százalék fél helyzetének romlásától. Nagy-Britanniában is optimista a hangulat: 53 százalék bizakodik és csak 9 százalék látja sötéten a jövőjét. Az egész unióban a leginkább a magyarok pesszimisták: 38 százalék életszínvonala romlását várja a következő öt évben és csak a válaszadók negyede bízott valamiféle javulásban. Németországban a helyzet viszonylag kiegyenlített: 26 százalék gondolja úgy, hogy javulni fog a helyzete, 23 százalék viszont pesszimista. Kelet-Németországban, 29 százalékkal inkább a pesszimisták voltak többségben, mint a 28 százaléknyi optimista.
origo.hu
Nagy Bandó András ideges: ezt mondta, amikor Magyar Péter saját szavazóit gyalázó kijelentéseiről kérdeztük
