Ivan Gasparovic erről bősi látogatásán beszélt a szlovák hírügynökségnek, amikor megtekintette a szlovák oldalon elkészült létesítményeket. Az elnök szerint „noha már Magyarország is megérti, hogy az erőmű jó dolog, arra is szükség van, hogy az ország szóban és politikájában is elismerje: az építkezést be kell fejezni” – mondta.
Gasparovic szerint a létesítmény gazdasági szempontból nagyon előnyös, s tagadhatatlan az is, hogy árvízvédelmi gátként szolgál nem csak Szlovákia, de Magyarország számára is. Az építkezés előtt elterjedt negatív előrejelzésekből semmi sem következett be, a környezet nem károsult, műszaki veszélyek sincsenek – mondta a szlovák államfő.
A Duna 1992-es elterelése után Magyarország és Szlovákia kölcsönösen nemzetközi szerződések megsértésével vádolta egymást. A felek 1993 áprilisában a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak igazságért. Magyarország a Duna elterelését, Szlovákia az 1977-ben kötött vízlépcsőszerződés felmondását terjesztette fő sérelemként a bíróság elé. A hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében tett igazságot az országok közti vitában. Az ítélet szerint mind a folyó elterelése, mind a vízlépcsőszerződés felmondása jogtalan cselekmény volt. Az ítélet körvonalazta az egymásnak teendő engedményeket: Szlovákiának tudomásul kell vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső már nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű tovább működik.
(STOP)
