Hat óra alatt megszavazták: főállású képviselők 2011-től

Az MSZP-frakció közel hatórás tanácskozás után megszavazta, hogy 2011. január elsejétől lépjen életbe az a szabályozás, hogy a parlamenti képviselő ne lehessen egyben polgármester is. Eldőlt az is, hogy 2014-ig a polgármesterek még lehetnek parlamenti képviselők, de csak az egyik pozícióért vehetnek fel fizetést. Az elképzelést sajtónyilatkozatokban kritizáló Karsai József, Battonya polgármestere nem jelent meg a frakcióülésen. A hír TV információi szerint példáját a szocialista polgármesterek többsége is követte.

Hétfőn benyújtja az MSZP-frakció az Országgyűlésnek a politika megtisztulását célzó javaslatait, és ezzel egy időben ezekről népszavazást kezdeményez – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szocialista képviselőcsoport zárt ülése után. A törvénymódosítási javaslatokat a szocialisták eljuttatják a többi parlamenti pártnak is.

A miniszterelnök bejelentette azt is, ha az öt parlamenti párt meg tud állapodni, akkor a népszavazási kezdeményezésüket visszavonják, ennek érdekében már alá is írták ezt a dokumentumot, de addig páncélszekrénybe kerül. A kormányfő kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: ez nem zsarolás, hanem ösztönzés.

Lendvai ismertette a részleteket

Lendvai Ildikó a miniszterelnök, illetve a közélet tisztaságát célzó kezdeményezések részleteit kidolgozó munkacsoport-vezető képviselők jelenlétében közölte:"elfogadtuk azt a szabályt, hogy 2010 végétől a polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök és a főpolgármester, illetve polgármesteri jogosítvánnyal bíró helyettesei ne töltsenek be egyben parlamenti képviselői posztot".

A szocialista politikus kitért arra: javasolják, hozzanak létre egy, az önkormányzati és települési érdekek képviseletével foglalkozó szervezetet, ami a kormány partnere lesz. "Elfogadtunk egy olyan, a párt- és kampányfinanszírozásról szóló javaslatot, amely a pártok állami költségvetési támogatását megemeli, világossá teszi, de minden más kiskaput betöm" – mondta az MSZP frakcióvezetője a kampányfinanszírozásról szólva. Ide kapcsolódva elmondta még, hogy szándékaik szerint rövidítenék és olcsóbbá tennék a kampányt, a kampányidőszakban pedig tiltanák a kormány propagandatevékenységét és a kabinet tagjainak állami pénzen történő kampányolását.

Ugyancsak a párt- és kampányfinanszírozáshoz kötődik az a javaslat, mely szerint külön kampányszámlát hoznának létre a pártoknak, és csak olyan kifizetéseket tennének lehetővé, amelyek erről a számláról történnek az Állami Számvevőszék ellenőrzése alatt. A civil szervezetek állami támogatását érintően Lendvai Ildikó ismertette: a frakciónak az a javaslata, hogy ne kapjanak állami támogatást politikai és kampánytevékenységet folytató civil szervezetek.

A pályázatok esetében – mint hozzátette – olyan összeférhetetlenségi szabályokat alkotnának, amelyek a fontos döntési pozícióban lévő közhivatalnokok részére vagyonosodási vizsgálatot szabnának meg. A szocialista politikus a képviselői költségtérítéssel kapcsolatban úgy tájékoztatott, megszűnnek az elszámolatlan költségtérítések a képviselői javadalmazásokban, nem számla ellenében kifizetett költségtérítés nem lesz.

További részletekről szólva Göndör István frakcióvezető-helyettes azt mondta, a képviselők nettó jövedelme nem változik. Olyan megoldást alakítottunk ki, hogy helyreállítjuk az arányokat: az alapdíj a jelenlegi 220 ezer forintról változik, és ennek függvényében csökkennek a pótlékok, és nem lesz költségtérítés – tette hozzá. A képviselők szállásköltségét szerződés és számla alapján fizetnék. Arra a kérdésre, hogy milyen arányban növekedhet a képviselői alapdíj, Göndör István azt a választ adta, ezt még végig kell gondolni.

Gyurcsány Ferenc a frakcióülésen nem vett részt a vitákban, hagyta, hogy a különböző érdekcsoportok érveljenek álláspontjuk mellett, de éles vita nem volt az ügyben.

A tanácskozás előtti várakozások

A frakcióülést a Képviselői Irodaház első emeletén tartották az újságírók kizárásával. A legnagyobb vitát a a képviselői összeférhetetlenség ügyében várták az elemzők, a kormány javaslatát ugyanis több ponton módosítaná az indítvánnyal foglalkozó munkacsoport. Név nélkül nyilatkozó frakciótagok arra számítottak, megegyeznek az ülés végére.

Az ülésre érkező Botka László, Szeged polgármestere újságírók előtt úgy fogalmazott: érdemi vitát vár a képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatban és arra számít, hogy kompromisszum születik. Arra nem tért ki, mit tartana elfogadható végeredménynek. Horváth Csaba, aki főpolgármester-helyettes is, hangsúlyozta: a képviselők összeférhetetlenségének szabályozása jó elgondolás, de garantálni kell az önkormányzatok érdekérvényesítésének lehetőségét. A frakcióülésen részt vesz Kondorosi Ferenc, az Új rend programjáért felelős kormánybiztos, aki nem tudta megmondani, hogy a összesen hány törvénymódosító javaslat születhet a miniszterelnök hét pontja alapján. A képviselőcsoport ülésén megjelent Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter is.

Ez nem demokrácia: Karsai nem megy el

Karsai József országgyűlési képviselő, Battonya polgármestere nem jelent meg a frakcióülésen. A polgármester a kialakult helyzetről a Hír TV-nek kijelentette, hogy szerinte ez nem demokrácia. Egy magára valamit is adó képviselő nem megy el egy ilyen megbeszélésre, ahol a miniszterelnök már mindent eldöntött, és csak közli döntéseit.

A Hír TV információi szerint a szocialista polgármester-képviselők többsége nem jelent meg az MSZP rendkívüli frakcióülésén. Bár a részvétel kötelező, több képviselő már előre jelezte, azért nem megy el, mert nem kíván részt venni a bohózatban.

Pénteken már megegyeztek?

Az utolsó magas szintű politikai egyeztetés pénteken délelőtt volt a koalíciós pártok és a kormány között, amelyen részt vett Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető, Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Kiss Péter kancelláriaminiszter és Draskovics Tibor, az államreformért felelős tárca nélküli miniszter.

Gyurcsány Ferenc október 1-jén jelentette be a közélet megtisztítását célzó javaslatait. Hét pontból álló javaslata tartalmazza az új és szigorúbb párt- és kampányfinanszírozási törvény megalkotását, a pártok ifjúsági szervezetei felemás helyzetének megszüntetését. Ezen túlmenően nem kapnának állami támogatást a pártpolitikában részt vevő civil szervezetek, szigorú összeférhetetlenségi törvényt alkotnának a pályázatok elbírálása esetében, a magasabb beosztású köztisztviselőknek kötelezővé tennék a vagyonosodási vizsgálatot, bevezetnék a főállású országgyűlési képviselőség intézményét, illetve átlátható és ellenőrizhető képviselői jövedelmek lennének.

(mti, hírTV)