Isten tenyerén – összeállítás Halmy György filmjeiből

Halmy György – egy páratlanul gazdag főként, dokumentumfilmekből álló életmű alkotója, rendezője – azt mondja magáról, hogy ő valójában nem művész és nem rendező.

Akik ismerik Halmy György filmjeit, vagy még inkább őt magát személyesen, tudják, hogy ez mit jelent. Azt, amit ma már nem élő mestere, szellemi vezetője, Schmidt Éva így fogalmazott meg: A meglevő dolgokra nem lehet ráfantáziálni. Vagyis, hogy éppen elég gazdag, pontos, igaz, erőtadó az élő, meglevő vagy megőrzött hagyomány ahhoz, hogy ne torzítsuk el, ne váltsuk fel színes, mutatós sallangokkal. Halmyt a meglevő érdekli olthatatlanul, nem csak, hogy fellelje, megörökítse, hanem, hogy széthullott cserépdarabjait a nagy egészbe beillessze, s úgy adja át, hogy minél inkább a magunkénak érezhessük, mozgékonyságát, aktualitását átéljük. Arra is figyelmeztet, hogy hagyomány naponta születik, s ha születik, az éppoly fontos lehet számunkra, mint az, amit évezredek őriztek meg.

Ma este hatkor ( október 11-én) indul és december huszadikáig tart a Halmy György dokumentumfilmjeit bemutató sorozat a Tabán moziban. A vetítésen, melynek címe: Keleti rokonnépek, gyökereink, alcíme pedig: A baskírok világa két filmet láthatnak az érdeklődők. Múlt szava című film a tíz év előtti Baskíriát, a tájon élők múltját és az egykori Magna Hungáriát mutatja be, a Legendák világa Baskíriában című félórás alkotás pedig az ott élők által máig mesélt történeteket.

A vetítéssorozat A keleten élő és a keletről jött népek, rokonaink címmel október 18-án folytatódik a Baskíria régi és új zenéit bemutató filmmel, melynek címe: Uzun Köy Hosszú-dal. Ezen az estén vetítik A kunok története című alkotást is, melyben olyan emberek elevenítik fel a régmúltat, akik ma is öntudatosan kunnak vallják magukat. A film felvázolja a kunok évezredes szerepét, amelyet azóta játszanak a magyar és az ázsiai történelemben, hogy Közép-Ázsiából elindultak.

Október 25-én kezdődik, s immár a hátralevő hónapok vetítésein átível az Isten tenyerén című sorozat, mely Halmy filmjeivel járja be a karácsony ünnepes holdudvarát. A rendező élőben felidézi az épp soron lévő névnapokat, ünnepnapokat, s azt, mi fontos üzenete van a mai ember számára a jeles napokról a feledésbe ment keresztény vagy még régibb hagyománynak.

Az első film Áldozat házamért címmel a Karácsonyra való felkészülésnek a belső útjáról és hozzátartozó ünnepek hagyományairól szól. Ezen az úton személyes történetével Molnár V. József kalauzolja végig a nézőket.

A november elsején A Szent Márton köpenye című filmet vetítik, de szó kerül a Halottak napi megemlékezések hagyományairól is.

November nyolcadikán, A keleten élő és a keletről jött népek, rokonaink sorozat
A jakutok és A neve remény című filmekkel folytatódik. Utóbbi a mai Udmurtiáról és az udmert hagyományokról szól. Az Erzsébet naphoz és persze a karácsonyhoz közeledve november 15-én és 19-én Szent Erzsébet rózsaparazsa címmel Árpádházi szentünk mondaköre segíti nézőt a belső ünnepi készülődésben. November 22-én„A Nomád” – Vezeklés a XXI. században címmel egy olyan férfiról láthatnak dokumentumfilmet az érdeklődők, akinek kilencéves lánya bent égett a házukban, amíg a férfi nem volt otthon, a férfi a lelkiismeretfurdalás legelőször az erdőbe, az állatok közé vitte…
Schmidt Éva néprajzkutatóra emlékezve, születésének hatvanadik évfordulójához közeledve a Tabán Mozi négy régebbi és négy új filmet mutat be róla – szintén Halmy rendezésében – november végén és december elején. ( Az új filmek szenzációja, hogy ezek főszereplője a legendás néprajzkutató.)
A december tizenharmadiki vetítésen „ Engedjétek hozzám a kisdedeket” címmel már Jézus születése és a hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok elevenednek meg. December huszadikán a Lelkek útján című film a karácsonyi ünnepkör, a két ünnep közti időszak, és a Vízkereszt ünnepeinek világába kalauzolja a nézőt.

(MNO)