Jövő héten temetik Gáti Istvánt

Jövő szerdán, október 24-én 12.45 órakor temetik el Gáti István akadémikust, Széchenyi-díjas szülész-nőgyógyászt a pécsi köztemetőben – tudatta a Magyar Tudományos Akadémia sajtótitkársága hétfőn.

MNO
2007. 10. 15. 12:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet emeritus professzorát, a Kaáli Intézet főigazgatóját 85 éves korában, október 3-án érte a halál. Gáti István számos tudományos testületnek volt tagja, tisztségviselője; a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának és a Magyar Nőorvos Társaságnak örökös tiszteletbeli elnökévé választották.

Gáti István a brit Royal College of Obsteric and Gynecology mellett a cseh, a grúz, a japán, a német nőgyógyász társaságok tiszteletbeli tagja is volt. A professzor több orvosi szaklap készítésében is részt vett főszerkesztőként, helyettesként, szerkesztőbizottsági tagként. A tudóst díszdoktorává avatta a prágai Károly Egyetem. „Gáti István hatalmas űrt hagyott maga után a szakmában, halála pótolhatatlan veszteséget jelent a Kaáli Intézetnek” – hangsúlyozta korábban Kaáli Géza professzor, a meddőségi centrum alapítója. Mint mondta, Gáti István idős kora ellenére rendkívül aktív és agilis volt, kezdettől fogva az intézet egyik „alappillére”. A halálát megelőző napon még dolgozott, fontos döntéseket hozott – emlékezett vissza Kaáli Géza.

Gáti István 1922. szeptember 5-én született Bonyhádon. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett szülész-nőgyógyász diplomát 1948-ban. 1973-tól 1993-ig egyetemi tanárként tevékenykedett. 1976-ban nevezték ki az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójává, tudományos rektorhelyettessé, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet főigazgatójává, 1993 óta emeritus professzor, főigazgató-helyettes. 1995-től a Kaáli Intézet orvos-főigazgatója volt.

1975-ben lett az orvostudományok doktora, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szülész-nőgyógyászi, endokrinológusi és gyermekgyógyász szakorvosi tevékenysége is kiemelkedő volt. Több szakkönyvet írt (A nő orvosi szemmel, A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései). Munkásságát 1991-ben Markusovszky-emlékéremmel, 1994-ben Pro Sanitate kitüntetéssel ismerték el. 1997 márciusában Széchenyi-díjjal jutalmazták „a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért”. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2003-ban pedig Semmelweis-Tauffer-emlékdíjjal tüntették ki.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.