Az eljárás főszereplője, az író, aki a becsületsértés tetteseként került a vádlottak padjára, hosszan tartó betegség után 2005 októberében elhunyt, ezért vele szemben már korábban megszűnt a büntetőeljárás. A büntetőper előzménye az volt, hogy Schmidt Mária évekkel ezelőtt meghívott az általa vezetett intézetbe egy német történészt, aki azt találta mondani, hogy a nácik humánusan jártak el, hiszen a gázkamrákban 40 másodperc alatt meghaltak áldozataik. Az eset kapcsán széles körű sajtópolémia bontakozott ki, melyben egy holokauszttúlélő azt tanácsolta az ilyen és hasonló nézeteket képviselőknek, hogy maguk is próbálják ki az általuk javasolt „humánus” eljárást. Ezzel a megjegyzéssel kapcsolatban Schmidt Mária egy másik történésszel közösen nyilvánosságra hozott levelében úgy vélekedett: aki mást gázkamrába küld, maga is náci.
Eörsi István ezen a ponton kapcsolódott be a sajtópolémiába, és Schmidt Máriát „közéletünk jobboldalának legzüllöttebb figurája”, „történelemhamisításra specializálódott üzletasszony” és „bizniszértelmiségi pártholdudvaronc” kitételekkel illette. Emiatt a főigazgató polgári pert indított az író ellen. Abban az eljárásban, 2004 tavaszán az elsőfokú bíróság a „züllött” jelzőt találta indokolatlanul sértőnek, bántónak és ezért nem jogerősen 150 000 forint kártérítést ítélt meg Schmidt Máriának. A polgári perben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2004 szeptemberében jogerősen kimondta, hogy a „züllött” mellett „a történelemhamisításra specializálódott üzletasszony” fordulat is személyiségi jogot sért, és 300 ezer forintra emelte a kártérítés összegét.
Még 2004 szeptemberében, a polgári perben született jogerős ítélet kapcsán Eörsi cikket írt a Népszavában és az ÉS-ben, ezek az írások képezték a kedden a kerületi bíróság elsőfokú ítéletének helybenhagyásával és jogerőre emelésével a Fővárosi Bíróságon lezárult büntetőper alapját. A Fővárosi Bíróság szóbeli indoklása szerint a Népszava főszerkesztője ismerte Eörsinek a napilapban közölt cikkét, mely indulatból, Schmidt Mária megalázásának céljával született, és túllépte a véleménynyilvánítási szabadság határait, ezért Németh Péter megrovásban részesült. Ugyanakkor a néhány nappal később szintén Eörsi tollából az ÉS-ben közölt írás már letisztultabb, a bíróságok mérlegelése szerint nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának határait.
(mti)
