„Halálos logika” fenyegeti a vidéki Magyarországot?

Az a célunk az adományozás mellett, hogy felébresszük a helyi közösségek önvédelmi reflexeit –nyilatkozta az MNO-nak Lányi András az Élőlánc Magyarországért kisiskolák megmentéséért indított kampányáról. Szerinte egy másfajta agrárpolitikával a magyar falu képes lenne megélhetést biztosítani az ott élőknek. Sok dolga lesz a jövő nemzedéke ombudsmanjának – véli a mozgalom elnökségi tagja.

Lamperth – a szabad iskolaválasztás jogát korlátozó – felvetésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ha az iskolát bezárják, attól még megmaradhatna a szabad iskolaválasztási jog. Ám a szülő akkor sem tehet mást, mint hogy a központi iskolába viszi a gyerekét. Az, hogy a két intézkedés – a kisiskolák megszüntetése, illetve a szabad iskolaválasztás korlátozása – egyszerre lép fel, ez tulajdonképpen a röghöz kötéshez hasonló, mert megmondják, hogy hol vagyok köteles tanulni. Ez az egészségügyi vonalon azt jelenti, hogy hol vagyok köteles gyógyulni, vagy meghalni – tette hozzá majd leszögezte: ezek egy nyitott társadalomban, egy szabad világban, enyhén szólva furcsa rendelkezések.

A kormányzat által erőltetett digitalizációval kapcsolatban elmondta: annyit költenek rá, mint amennyit kispórolnak a rendszerből a kisiskolák bezárásával, a normatív finanszírozás csökkentésével.

-Ez a tipikus technokrata gondolkodás – felelte arra a kérdésre, hogy ezen elgondolások hátterében mi állhat, amely az egy főre eső technikában méri az oktatást. Ez az emberi tényezőnek a mélységes lebecsülése – tette hozzá az egyetemi tanár. Mint kifejtette, az iskolában egyetlen fontos felszerelési tárgy van: a jól képzett, jól fizetett tanár, amely hiányzik a magyar oktatási rendszerből. Szerinte ez a lemaradás oka, mert rosszul képzett, és „piszkosul rosszul fizetett tanárok” tanítanak. Gondnak nevezte, hogy minél problematikusabb gyermekanyaggal dolgoznak, annál rosszabbul fizetettek ezek a tanárok, holott ennek pontosan fordítva kellene lennie.

Arra a felvetésre, hogy a magyar társadalom a jelek szerint anómiaközeli-, egyfajta talajveszített állapotban van, Lányi úgy felelt: sajnos ez igaz lehet, hiszen számtalan levelet kapnak pedagógusoktól, akik arra hivatkozva, hogy sokszor felültették már őket, nem akarnak, nem vesznek részt ebben az összefogásban, mert az iskolát bezárták, elveszítették minden reménységüket. Ám hozzátette: sok helyen pedig éppen azt látni, hogy sokféle megoldással próbálkoznak az iskolák megmentése érdekében. Példaként említette a családok betelepítését a községbe, vagy hogy rendbe teszik az iskolát. Ezeket a magányosan és elszigetelten harcoló polgármestereket, pedagógusokat szeretnénk biztatni arra, és támogatni azzal a kevés pénzzel, ami az adománygyűjtésből összejön. Azt reméljük, hogy tovább küzdenek, és helyi erőforrásokat mozgósítanak – tette hozzá.

Az Élőlánc a kisiskolákért! kampánnyal kapcsolatban még elmondta: december 19-én a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében lesz egy jótékonységi hangverseny, ahol a magyar zenei élet színe-java képviselteti magát.

Sok dolga lesz a jövő nemzedékek ombudsmanának

-Arra van felhatalmazása, ami az életformák gazdag változatosságának megőrzését szolgálja – felelte Lányi András lapunknak a jövő nemzedékek ombudmanával kapcsolatos kérdésére. Ám hozzátette: ez viszont nemcsak a természeti, hanem az emberi életformákra is vonatkozik. Ha tehát a falusi Magyarországot, vagy a tanyavilágot, egy bizonyos koncepció jegyében el akarjuk törölni a föld színéről, amivel a kultúrtájat is átalakítjuk például ipari tájjá, az sérti az életformák gazdag változatosságát. Tehát ha lenne ma ombudsmanja a jövő nemzedékének, akkor megkeresnénk őt ebben a kérdésben. Nagyon sok dolga lesz az új biztosnak – jósolta Lányi.