Szuperbruttósítana a gazdaságkutató intézet – nőne a minimálbér

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2009-től bevezethető adóváltoztatási javaslata 400 milliárd forintból oldható meg, amelyből 300 milliárd forintot a járulékcsökkentés, 100 milliárdot a bérkompenzáció jelentene. Az intézet számításai alapján az eljárás egy-másfél százalékponttal csökkentené az adóterhelést. A szuperbruttó minimálbér 2009-től 113 ezer forintra emelkedne.

Világosabb, egyszerűbb és igazságosabb közteherviselést szolgálhat a bérek szuperbruttósítása – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, három 2009-ben megvalósítható adóváltoztatási koncepciót vázolt fel előadásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden a Magyar Tudományos Akadémián, ezek közül az egyik alkalmazná a bérbruttósítást.

A GKI 2009-től bevezethető adóváltoztatási javaslata 400 milliárd forintból oldható meg, amelyből 300 milliárd forintot a járulékcsökkentés, 100 milliárdot a bérkompenzáció jelent. Ha 400 milliárd forintnál kevesebb forrása van az államháztartásnak, akkor két év alatt lehet megvalósítani a változtatásokat – jelezte Vértes, hozzátéve, hogy a GDP-arányos adóterhelés egy-másfél százalékponttal csökkenhet a szuperbruttósítás után.

A GKI szuperbruttósítási javaslata a romló versenyképességből, illetve a vállalkozások által fizetett teljes bérköltségből (a bruttó bér és a munkáltató által fizetett járulék összege) indul ki. Eszerint Magyarországon a közteher, azaz a teljes átlagos elvonás nagyon magas, 2006-ban az átlagbér esetében 51 százalékos volt, az idén pedig megközelíti az 54 százalékot. Ez a mutató, a béradóék, amely a bérköltség százalékában fejezi ki a teljes elvonást (személyi jövedelemadó plusz járulékok), amely 2006-ban Magyarországon 51 százalék volt, az EU-országok között a harmadik legmagasabb, miközben Lengyelországban 44 százalék, Csehországban 43, Szlovákiában 39 százalék – közölte Vértes András.

A személyi jövedelemadó sávhatárai miatt 2007-ben már az átlagkereset 75 százalékánál, azaz havi 140 ezer forintnál felugrik az adóék 72 százalékra, vagyis például 140 ezer feletti keresetnél a tízezer forintos emelés 72 százaléka közteherre megy el – magyarázta a GKI elnöke. A részletes elemzések azt is megmutatják, hogy 2008-ban a béradóék 756 ezer forint éves jövedelemig 39 százalékos, 1,7–2,8 millió forint éves jövedelem között viszont már 72 százalékos, efölött kissé csökken, évi 7,1 millió forint felett 61 százalékos.

A GKI szupebruttósítási javaslata eltörölné a havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulást (eho) és mindenkinek havi 10 ezer forintos kötelező egészségügyi befizetést, úgynevezett kártyapénzt ír elő. (A nyugdíjasok, a gyerekek és a szociálisan rászorultak után az állam fizet.) A bérreform a gazdasági növekedésben kulcspozíciót elfoglaló foglalkoztatottak bérköltségeit kívánja csökkenteni azok rovására, akik alacsony jövedelmet vallanak be, és a közterhekhez is alig járulnak hozzá – jelezte Vértes a változtatások irányát, érzékeltetve, hogy a havi 62 500 forintos bér adómentessége, vagyis az adójóváírás fenntarthatatlan, hiszen ma csaknem 1,2 millió foglalkoztatott „élvezi” a minimálbérhez közelítő adó- és járulékkönnyítést. A nyugdíjbiztosítás alapjául szolgáló járulék az átlagjövedelem három-négyszerese felett degresszív, ami a jövedelmek és a kapható szolgáltatások arányosítását mozdítja elő – magyarázta Vértes András.

A GKI bérreformja jelentősen átrendezi a nettó jövedelmeket: az adókulcscsökkentés a dupla minimálbér feletti jövedelmeknél számottevő, ebben a körben a nettó kereset 5–23 százalékkal nőhet, ugyanakkor szuperbruttó béremelésre nem kerül sor. A dupla minimálbér alatti jövedelmeknél tehernövekedésre kell számítani, ugyanakkor az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak 15–23 százalékos szuperbruttó emelést javasol a GKI, megjegyezve, hogy azok a cégek, amelyeknél nagyon alacsony az átlagbér – rendezett adó- és munkaügyi kapcsolatok esetén – költségvetési támogatást igényelhetnek.

A szuperbruttó minimálbér 2009-től 113 ezer forintra emelkedne. A jelenlegi bérek technikai szuperbruttósítása úgy valósulhat meg, hogy a bruttó bért 1,32-vel felszorozzák, és hozzáadnak 1950 forintot (eho). A GKI 2009-től bevezetendő személyijövedelemadó-javaslata szerint évi 750 ezer forintig fennmarad az adómentesség (adókedvezmény), az adójóváírás megszűnik, az átlagjövedelem másfélszereséig a jövedelemadó kulcsa 20 százalék, efölött az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, majd 35 százalék lenne. A személyi jövedelemadóhoz kötődő négyszázalékos különadó megszűnik.

(MTI)