N. Kósa Judit: Ez a csomag a belőle kiolvasható, tagadhatatlan jó szándék mellett is elsősorban annak bizonyítéka, hogy a legnagyobb feladatokat az oktatásban sem lehet elmismásolni. Elsőként is beszélni kell a ma tabuként kezelt kérdésről, hogy hosszú távon meghagyhatja-e az állam a mai, ezernyi érdektől zilált rendszert, vagy létre kell végre hoznia egy egységes, kiszámítható, egyforma – értelemszerűen: egyformán magas – színvonalú közoktatási szisztémát. Egy olyan iskolahálózatot, amelyben nem érdemes kiskaput keresni, mert a nagykapun át mindenki ugyanoda jut. Ahol minden sarkon ugyanolyan jól tanítják az olvasást és a matekot; és mindehhez csak azért énekel vagy tornázik extra óraszámban az ember hatéves gyereke, mert tényleg tehetséges. Nem pedig kínos alibiből.
(Népszabadság, 2008. március 5.)
